Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. Az anyagelviség történelmének vázlata
7 feltétetik, hogy ezen parányok az üres térben örökös eső mozgásban vannak. Ezen esőmozgás (Fallbewegung) a parányok mindenkori tulajdona, de oka nem keresendő. A nehéz parányok sebesebben esnek ; a könnyebbek lassabban ; s igy történik, hogy az elsők az utóbbiakba ütődnek ; az összeütközés által oldalmozgások keletkeznek és ezek végtére keringésekké fejlődnek. Ezen keringések kezdetei a világképződésnek d) Az említett keringések következtében némely parányok huzamosan egymásba fonódnak, a mennyiben t. i. erre külső alakjok által képesítve vannak, és összetett testekké alakulnak. Az igy képződött testek közé azután az űr hatol; ez által a testek egymás mellé sorakoznak és igy egy nagyobb egészet, — világot képeznek. Számtalan világ képződik ily módon és tűnik el ismét egymás mellett és egymás után. És igy minden keletkezés és eltűnés, valamint minden változás is csak a részek, a parányok összeköttetése és elválása. e) A dolgok különfélesége, a parányok szám, nehézség, alak- és rendi különbségétől ered ; minőségi különbség azonban nincsen közöttök A mint a parányoknak a számtalan világban különféle összetételeik (Ato- mencomplexe) képződnek, úgy ezek különféle alakokat is nyernek; és a gömbölyűek, szegletesek, horog alakúak egymásba fonódva különféle fö- lületeket képeznek. Ezek azután érzékeinkre hatva, előállítják azt, mit mi a dolgok érzéki mivoltának nevezünk, mely pedig valójában nem más, mint alakok összeköttetése. f) Céltan (Teleologia) az összes test- és világképződésben nem létezik. Az egész folyamatban nincsen célirányosság ; minden föltétien és vak szükségességgel jő létre ; ugyanazért a keletkezés és elmúlás folyamatából minden esetleges ki van zárva. „Semmi sem történik“ — mondják — „esetleg, hanem minden okból és szükségességből.“ Mindazonáltal más értelemben ismét azt is mondhatni, hogy a világképzés folyamatában minden az esetleg uralma alatt áll, a mennyiben t. i. egészen mindegy bármily parányok egyesülnek is egymással, és ép ezen, és nem más parányoknak bizonyos testté alakulása semmiféle lcosmikus törvény által szabályozva nem lévén, inkább az „esetlegre“ van bízva. g) A lélek finom, sima és gömbölyű parányokból áll, melyek hasonlók a tüzéihez. Ezen parányok a legmozgékonyabbak, és mozgásuk által, mely az egész testen áthatol, hozatnak létre az élettünemények. A lélekparányok a kiváló szervekben kiváló műveleteket végeznek. Az agy széke a gondolkodásnak, a szív a haragnak, a máj a vágynak. Belélegzés által lélekparányokat merítünk a levegőből, kilehelés által pedig ugyanazokat magunkból kibocsátjuk, s az élet mindaddig tart, mig ez a folyamat tart. Lélekhalhatatlanság nincsen. A lélek mindazonáltal az embernek leglényegesebb és legnemesebb része. A test a léleknek csak edénye ; és első rendben erről kell gondoskodnunk. A szerencse a lélekben lakik ; testi szépség ész nélkül, állatias valami.
