Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XI. Az anyagelviség erkölcstana
b) De eltekintve ettől, már önmagában véve is borzasztó gondolat az emberi cselekvésnek egyedüli mérvadójául az állati önzést emelni föl. Ha csak az önzésnek van jogosultsága, úgy minden eszköz rendelkezésünkre áll, hogy azt kielégítsük, bármennyire undorító- és eltaszítónak mutatkozzék is az a közönséges erkölcsi érzésre. De ez bizonynyal nem erkölcs, hanem annak épen egyenes ellentéte. Az erkölcsiségnek épen az a célja, hogy az önzés kicsapongásait megfékezze, az ember önszeretetét rendes korlátok közt tartsa és az önakaratot szabályozza. Ezen cél nélkül az erkölcsi- ség fogalma elveszti minden értelmét és elvész kezeink közt. Ha tehát az önzést, önszeretet és az önakaratot felszabadítjuk, és a helyett, hogy ezeknek az erkölcsi- ségben korlátokat szabnánk, minden cselekvés egyedül jogosult szabályozóinak épen ezeket nyilvánítjuk, akkor az erkölcsöt nem állítjuk, hanem tagadjuk. Lehetetlenné teszszük igy az ember önakaratának és önzésének korlátozását ; mert felszabadítjuk ezeket és megengedjük nekik, hogy minden erkölcsi akadály tekintetbe vétele nélkül, minden eszközt fölhasználhassanak céljaik elérésére ; a mi pedig egyenesen az erkölcsiség tagadása. c) És micsoda következményei lehetnek az önzés és önakarat ezen korlátlan fölszabadításának ! ? A szenvedélyek fékezéséről és egy oly kötelezettségről, mely a szenvedélyek fölött való uralmat parancsolná, itt szó sem lehet; mert hiányzik azon ember fölött álló törvény, mely őt erre kötelezné. De minek is fékezné az ember ezeket ! Hisz ezek az önakarat és önzésnek tu- lajdonképeni működései, melyek épen a szenvedélyekben nyilvánulnak ; és ennél fogva annak, ki az anyagel- Viség alapelveihez ragaszkodik, végre is szenvedélyeinek rabszolgájává kell lennie, szellemileg és testileg tönkre kell jutnia. És vájjon mit remélhet a társadalom az anyagelviség alapelveinek alkalmazásától? Az önzés elválaszt és szétszakít ; egyedül csak a szeretet egyesit.
