Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

X. Az anyagelviség tana az emberi fajokról

ezen ősnyelv a későbbi korra is átszármazott, mig végre a nyelvzavar következtében különféle nyelvekre és nyelvfajokra oszlott. Az összehasonlító nyelvtudomány is igazolja ezt, mert kutatásának eredményeként mindig azt találja, hogy a különböző nyelvek egy közös és egységes nyelvre vezetnek vissza, melyből eredetileg származtak.

X.

Az anyagelviség tana az emberi fajokról.

1. Hogy több ember faj különböztetendő meg, az általán el van fogadva, bármily nagy is a bizonytalanság akkor, midőn e különbséget bizonyos jellemző, e fajokat egymástól megkülönböztető jegyekre kellene megállapítani. Blumenbachchal közönségesen öt főfajt szokás megkülönböztetni, úgymint : kaukazi, mongol, aethiopiai, amerikai és malaji fajokat. A kaukázi faj tojásdad koponya-alkattal és fehér bőrrel bir ; a mongolfaj gúla alakú koponyával s sárgás arcszinnel; az aethiopiai prognath (keskeny) koponya-alkattal és fekete arcszinnel; az amerikai koponya-alkat majd a mongol, majd a maláji fajhoz hasonlít, és rézvörös bőrrel bir; végre a maláji fajnak keskeny, gömbölyded koponyája és barna arcszine van.

2. Az anyagelviség ezen fajokat az emberinem k ü- lönbözö alfajainak (species) tekinti, s azért köztük fajilagos különbséget tesz.Ezen, a különböző emberfajok között létező „fajilagos különbséget“ pedig, minden módon sürgeti. Mig tehát ott, hol az emberen kívül, a szerves lények különböző fajairól van szó Darvinnal egyetemben a tartós és állandó fajkülönbséget minden módon eltörülni igyekszik, nehogy a fajoknak egy ős-