Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VIII. Az anyagelviség tana az ember eredetéről
102 hit azután könnyen az egy, vagy több Istenben való hitre változhatott át, mihelyt a képzelem, a kíváncsiság, az értelem stb. tehetségek a vademberben tovább fejlődtek.“— Azonban mégis hogyan lehetséges a vallás nagy tényét, mely egyesek és az egész emberiség életét oly erőteljesen áthatja, ilyen alapra, az Isten gondolatát vademberek álmaira visszavezetni ! „Valószínű,“— úgymond, — „hogy álmok folytán keletkezett legelőször is a szellemek fogalma.“ De miként lehetséges ez!? A szellemek láthatatlan lények, mig az álomképek érzéki természetűek és a képzelem játékai. Már most hogyan jöhetett a vadember arra a gondolatra, hogy az érzéki álomképeket egyszerre láthatatlan lényekké alakítsa át? Hisz először a szellem fogalmával kellett volna bírnia, hogy ezen átalakítást véghezvihesse. „Az ilyen szellemi erőkben való hit azután,“ — igy szól tovább, — „könnyen az egy, vagy több Istenben való hitre változhatott át.“ De miként történhetett ez ? Vagy miként hozhatta a vadember a „szellemekkel,“ melyek álmaiból keletkeztek, összeköttetésbe az „Istennek“ fogalmát, kihez, mint maga Darvin is mondja, az „ég és föld Urának, a nagy Jutalmazónak, ki a bűnt utálja és az igazságot szereti,“ fogalma van kapcsolva ! Oly nagy hézag van itt, melyet még akkor is lehetetlen volna áthidalni, ha nem vad, hanem teljesen kifejlődött szellemi tehetségekkel fölruházott emberre gondolnánk is. y. De ha Darvin még az e b r e is hivatkozik, és ennek ura iránt tanúsított „szeretpte és ragaszkodásában,“ „a vallásos érzelemhez és öntudathoz való bizonyos közeledést“ lát, s ha továbbá azt véli, hogy a kutya gazdáját Istennek tekinti : úgy valóban nem tudja az ember, hogy mit szóljon az ilyen ebvallás feltalálásához. Csak akkor volna ez állításnak némi értelme, ha be lehetne bizonyítani azt, hogy az ebnek akkor, midőn . az emberhez ragaszkodik, van bizonyos meghatározott célja, vagy hogy tudja, mit tesz, midőn az emberhez
