Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VIII. Az anyagelviség tana az ember eredetéről
IOI mellett ; mert noha senki sem teszi föl, hogy az állatok valamelyike gondolkodik a fölött, hogy honnan jött, hová megy, mi az élet és halál stb., még sem lehetünk biztosak a felől, ha vájjon p. o. egy kitűnő emlékező- és némi képzelő tehetséggel biró vén eb, nem gondol-e vissza elmúlt vadászati élményeire. És ez már egy neme volna az öntudatnak.“ Ez azonban ép oly könnyen van állítva, mint a mily lehetetlen bebizonyítani. Vagy, „miből és hogyan bizonyítja be Darvin azt, hogy valamely vén vadászeb ép úgy, mint gazdája, visszagondol elmúlt vadászati élményeire! Vagy tud-e magának oly vadászebet képzelni, mely visszaemlékeznék csak az előtte való napon történt vadászat gyönyöreire, és a felett kutyatársaival mulatna? Látott-e valaha csak egy eb- falkát is, mely valamely vadászat után, annak eredményeiről tanácskozott, a mikor is hangja által mindenik jelét adta volna annak, hogy tudja neki abban minő része volt? Félre az ilyenféle gyanitásokkal, melyeket minden bolond fölállíthat ; komoly tudomány, ilyen dőreségekkel nem foglalkozhatik ! ß. „A vallási érzület,“ —igy folytatja tovább,— „szintén nem bizonyítja azt, hogy az ember az állatoktól lényegileg különbözik. Mert eltekintve attól, hogy számtalan faj létezett és létezik, melynek fogalma sincs Istenről, a vallásos kedély állapotnak némi nyomát még a kutyában is megtaláljuk, mely ebben az ura iránt való mély, teljes alávetés, némi félelem s talán más érzések által kisért szeretetben nyilvánul. Azt mondhatjuk, hogy az eb urát tekinti Istennek. Ha tehát az ember vallási fogalmainak keletkezéséről van szó, úgy valószínű, hogy álmok keltették föl benne legelőször a szellemek fogalmát ; mert a vadak bizony nem egy könnyen tesznek különbséget a tárgyi és alanyi benyomások közt, és ha a vadember álmodik, azt hiszi, hogy azon alakok, melyek előtte megjelennek, messziről jönnek és fölötte állanak. Az ilyen szellemi erőkben való
