Stöckl Albert: Az anyagelviség megvitatva tantételeiben és következményeiben - 41/2. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VIII. Az anyagelviség tana az ember eredetéről
99 Dar vin értelmében vett „kezdetleges képződések“ valóban volnának. A példák legalább, melyeket Darvin felhoz, legkevésbbé sem alkalmasak arra, hogy mi azok létezéséről biztosan meggyőződjünk. A felső koponyabőr és a külső fülkagyló mozgékonysága bizonyosan hasznos az állatokra nézve ; de miért ne lehetne az az emberre nézve is ? Épen nem látjuk be, miért működött volna a fajok természetes kiválása épen az embernél ezen tulajdon megszüntetésére, holott ez az embernek is hasznos lehetett volna. És ha az egész külső fülkagyló csak kezdetleges durvány, honnan van az, hogy az ember ezt nem vesztette el teljesen ép úgy, mint a farkat ? Vagy talán szépészeti tekintetek vezették a fajok természetes kiválását, hogy az embernek fülét meghagyta, a farkat pedig elvette ? A félhold alakú redő sem bizonyít semmit sem. Mert ha ez csak durvány, akkor nem lehet átlátni, hogy miért lett a harmadik szemhéj épen az embernél durványnyá, holott ez az embernek legalább is annyit használna, mint a madaraknak. Továbbá a szőröltözéknek elvesztése, melynek durványai a testen elszórt szőrök lennének, bizonyára nincs az által eléggé indokolva, hogy az ember eredetileg meleg éghajlat alatt élt. Mert eltekintve attól, hogy á szőrök a nap melege ellen is védenek, az emberinem minden éghajlat alatt elterjedt ; és ha Darvin szerint a természetes fajkiválás, mint egy Isten, mindenütt „érezhetetlenül“ azt választja ki és rendeli el, a mi a teremtményeknek viszonylagos helyzetükben leghasznosabb, úgy legalább azon embereknek, kik hideg égalj alatt laknak, meghagyta volna természetes szőröltözéküket a hideg ellen védelmül, és nem alacsonyitotta volna azt csupasz dur- ványokká. Es igy a Darvin-féle egyéb állítólagos „durványok“ ellen is hasonló kérdések hozhatók föl, melyek azok kezdetleges jellegét a legnagyobb mérvben kétessé teszik. így Darvinnak, az ember ma7*