Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
VII. A teremtés ötödik napja. A vizi- és szárnyas állatok teremtése
erőműtani összeállítása nem is felel meg teljesen valamely növény szerv életi növésének), úgy lehetséges, hogy az égrendszer egyes részei is korábban fejlődtek ki másoknál. Ha tehát a csillagászok képesek volnának a csillagvilágnak egy korábbi, a földképzés befejezése előtti keletkezését bebizonyítani, úgy a szentirásra nézve ez sem szülne semmi nehézséget ; mert ez csak azt állítja, hogy a nap, hold és csillagok a negyedik napon foglalták el jelenlegi állásaikat a földhöz, és léptek ugyanavval mostani szabályszerű viszonyaikba. Egyébiránt a mi a csillagok ezen állítólagos magas korát illeti, arról Pfaff*) igy szól : „Egy csillagász sem késlekedik elismerni, hogy mi az állócsillagok kifejlésének idejéről, és ezen kifejlés egymásutánjáról, épen semmit sem tudunk.“ YIL A teremtés ötödik napja. A vizi- és szárnyas állatok teremtése. t Gen. i. 20—23. „ Mondd még az Isten : Hozzanak elé a vizek csúszómászó élő lényeket és szárnyasokat a föld felett, az ég erőssége alatt. Es teremte Isten nagy cethalakat és minden élő és mozgó lényt, melyeket a vizek eléhmtanak fajaik szerint. Es látá Isten, hogy jó. Es megáldd azokat, mondván : Növekedjetek és sokasodjatok, és töltsétek be -a tenger vizeit ; és a madarak sokasodjanak a földön.“ Legelőször is azt kellene itt megállapítani, hogy miféle állatosztályok értendők az itt fölemlitettek alatt mert hogy nem csupán természetrajzilag vett halakat és madarakat kell itt értenünk, az eléggé kiviláglik a *) V. Ö. Pfaff Schöpfungsgeschichte 620. 1.
