Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
IV. A teremtés harmadik napja. A föld képzésének befejezése és a növények teremtése
szetesen az égalj, a levegő és a talaj tulajdonságához mért aránylagos különbséggel. Igen, minthogy a növényzet sokkal inkább függ a talaj s égaljtól, mint bármely más szervezet, azért a mostani virányig (flora) oly lassú átmenetet tételezhetünk föl, mint a milyen lassú fejlődés folyamán jutottak a talaj, égalj és levegő mostani tulajdonságaikhoz. A szentirás szerint csak ahhoz kell erősen ragaszkodnunk, hogy eltekintve minden módosulás- és változástól, melyeknek pedig a növényzeti leginkább alá van vetve, ugyanannak főosztályai, akár tudományosan sziknélküli egyszikű- és két- sziküekre, akár nem tudományosan és a szentirás szerint füvekre és gyümölcsfákra osztjuk is föl azokat, első csirájukban nem önmaguktól fejlődtek ki a földből, hanem hogy a teremtés szavára jöttek létre. Tehát csak az első csirának, és minden elemnek a teremtés alkalmával való első alapletételét beszéli el a teremtés története, mig azok kifejlődését és a teremtéssel egyidejűleg a dolgok természetébe oltott fejlődési törvényeket érintetlenül hagyja. Es míg ez egy - részt szabadkezet ad a földtannak (geológiának), hogy az, a különféle hegységfajok felfedezése által a földkéregnek, a szárazföld első keletkezte óta való lassú továbbfejlődési történetét adja elő ; addig másrészt, mint Delitsch mondja, az ősvilági növénymaradványoknak is megengedi, hogy azok az átmeneti- és a kőszénkorszaktól kezdve egész a legújabb hégyképződé- sig, a növényélet további képződésének és fejlődésének e földön való történetét feltárják. A szentirás szerint csak az bizonyos, hogy a növényképzés alapjának megvetése a harmadik napon, tehát előbb történt, mint az állatvilág alkotása kezdetét vette. A növényzet teremtésénél nem az mondatik, hogy az „Isten teremté“, sem az hogy „Isten alkotá“ ; hanem hogy „a föld Isten parancsára terme.“ A szentirás ez által azt jelezi, hogy a növényzet teremtésénél nem