Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
IV. A teremtés harmadik napja. A föld képzésének befejezése és a növények teremtése
46 zését tételezi fel. Sőt a szárazföldnek a harmadik napon történt ezen képzése még azt sem zárja ki, hogy az ép úgy, mint a tenger, később még többféle változást ne szenvedett legyen, mig a föld jelenlegi alakját hegyei- és völgyeivel, tengerei és folyóival el nem érte és kifejlődött. A szentirás megelégszik azzal, hogy a világegyetem minden új főelemének teremtését megemlítse, s igy csak minden új elemnek a teremtésben való első alapvetéséről szól. Hogy az elemekkel teremtett állandó természeterők, a nekik kiszabott határokon belül, azokon mily változatokat idéztek elő, azt előadni nem a teremtéstan dolga; ez sokkal inkább _a.Jentartás történetéhez tartozik. • A harmadik nap második műve a növény-teremtés. Minthogy a növény-teremtés már a harmadik napon, tehát ugyanazon napon történt, a melyen a szárazföld teremtetett, elgondolhatjuk, hogy az Isten akarata szerint újonnan alakult nedvességtől átázott, még puha és meleg földtalajon a növényzetnek csakhamar egész szőnyege terűit el, mely az üde talajban,.a még köd ös s a naptól még meg nem világított ég alatt oly buján tenyészett, mint valami üvegházban. Ebből azonban természetesen nem következik az, hogy a növényéle különféle fajai, miként azok most léteznek, mind egyszerre keletkeztek, s hogy a földet a Teremtő szavára, mint valami varázs-szóra egyszerre mindennemű fii, növény, bokor és fa borította.- A teremtés egész történetében lassú, minden ugrás nélküli haladást látunk ; s Tiogy ily lassamfejlödött a növény -teremtés is. kicsinytől a nagyobbig, a tökéletlentől a legtökéletesebb szervezetű növényekig, azt a szentirás már az által is jelezi, hogy előbb a füvek- és növényeket említi meg, és csak aztán a gyümölcsfákat. Körülbelül tehát, miként az most is történik ha a talajt először födi növényzet, először alsóbb s azután magasabb rendű növények jő- nek napfényre ; ugyan ez történhetett akkor is, termé-
