Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
IV. A teremtés harmadik napja. A föld képzésének befejezése és a növények teremtése
45 IY. A teremtés harmadik napja. A föld képzésének befejezése, és a növények teremtése. Gen. I. 9—12. „Mondd pedig Isten: Gyűljenek egybe a vizek, melyek az ég alatt vannak egy helyre, és tűnjék ki a száraz. Es úgy lön. És név ezé Isten a szárazát földnek, és a viz gyülemé- nyét nevezé tengernek. Es látá Isten, hogy jó. “ „És mondd: Teremjen a föld zöldellö és; maghozó füvet és gyümölcsöző fát, mely gyümölcsöt hozzon neme szerint, melynek magva önmagában legyen a földön. Es úgy lön. Es terme a föld zöldellö és maghozó füvet neme szerint, és gyümölcsöző fát, mindeniknek magva lévén, faja szerint. Es látá Isten, hogy jó. Es lön este és reggel, harmadik nap.u A harmadik nap müve kettős;és pedig a föld képzésének befejezése a szárazföld- és a tenger alkotása-, és a növények teremtése által. Mindenekelőtt az eddig még folyékony keverék állapotban levő földön a viz elvál a földi részektől, miközben a fold és félérc- anyagok vegytanilag egyesülve leülepednek és száraz földdé alakulnak ; másrészt pedig a vizek elválnak, s tavakká és tengerekké egyesülnek. Vájjon a szárazföld legelőször a folyékony földgömb belsejében képződött-e és onnan iölemelkedve bukkant-e a fölszinre, vagy hogy ugyanez egy kivülröl befelé meghűlés folytán szi- lárdult és megkeményedett fölIdkéreg által keletkezett-e. erről a szentirás mit sem szól, és sem az emelkedési, sem az esési elméletnek-, sem a neptunismus-, vagy a pluto- nismusnak nem kedvez, csak a világosságnak az első napon történt teremtésével egy ős belső melegnek léte-
