Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

III. A teremtés második napja. A légkör alkotása

43

nem sűrűsödtek, vagy le nem csapódtak ; s így tényleg a levegő vagy az égboltozat képezi „a két víz között a válaszfalat.“ Ezzel azonban nem az mondatik, mintha az égboltozat, vagy a légkör a felhőkön túl nem ter- jedne; és hogy legalább a szentirás nem táplál ily véleményt, midőn a felhők fölötti vizekről beszél, az abból is kitűnik, hogy a negyedik nap munkájának leirása szerint a nap, hold s a csillagok is az égboltozatra helyezve jelennek meg.

A második napon történt továbbfejlődés menete tehát röviden abban álla, hogy az első nap végével a központi tömegtől elvált, s tán az őstüztől még izzó, gőzalakú földgömb, — természetesen rendszerünk többi bolygóinak fejlődése e közben párhuzamosan történik. — egy belsejében még folyékony maggá („viz“) sűrűsödött, s kivülről magát légkörrel vette körül. Ezen légkör által azután az alsó vizeknek a felsőktől való elválasztása, vagyis a felhőképzés, ez által ismét a belső földtestnek további kihűlése és megszilárdulása eszközöltetett, és igy a szárazföldnek és tengernek alkotása, vagyis a harmadik nap műve készíttetett elő.

Megj egyzendő itt, hogy a második napi mü be- végeztével nem az mondatik: „Isten teremté“ (hébr. bara, azaz teremteni semmiből), hanem „Isten alkotá“ (hébr. asa, azaz: csinálni, a már meglevő elemekből valamit összeállítani). Ez utóbbi kifejezéssel tehát nyilván az van jelezve, hogy az égboltozat képzésénél nemcsak semmi új anyag nem lön teremtve, sőt még a már előbb létezők sem öntettek új alakba vagy alakíttattak át, a mire, mint az ember testi képzésénél, e kifejezés „ alakítani“ (hébr. jazar, mint a fazekas, vagy a művész alakítanak) használtatik ; hanem, hogy a már előbb meglevő anyagnak erőmütani (mechanicus) széthelyezése és összeállítása által, annak csak új összekapcsolása hozatott létre. Sőt, még egy új erőnek keletkeztéről (haja, fieri), mint ez az első napon történt, sincs itt szó.