Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

III. A teremtés második napja. A légkör alkotása

42

képződéstan (geogonia) lesz, vagyis egyedül földünket veszi szemügyre. Mindazonáltal, ha a továbbiakban ki- válólag a földi testek tovafejlődéséről lesz is szó, mégis a többi égitestek és különösen a mi bolygórendszerünk tovafejlődésében is bizonyos párhuzamot kell feltételeznünk ; mert a szentirás szerint, mint -föntebb megmutattuk, az egész világépület-, sőt magának a csillagos ég- nek kifejlődésében is egy egységes ren Is/.ert. ha időre nézve nem is teljes párhuzamot kell elfogadnunk.

Az első nap végén igy már magában fönálló földünk szilárdulásának első foka, vagyis a második nap müve szerintünk abban álla, hogy legközelebb a légkör (égboltozat, firmamentum) képződött. A héber nyelvben, rakia, „kifeszités, kiterjesztés,“ légkört jelent ; mivel a levegő „mintegy sátorfödél van a föld felett kiterjesztve“ (103, zslt. 2.). A második nap beálltával tehát, nng a" gáz- és légnemű részek a nehezebb részektől elválva a magasba emelkedtek és ott az égboltozatot alkották, addig a nehezebb anyagok a Föld központjában egyesültek és egy központi, de még mindig folyékony magvat képeztek.

A további kifejlődés a második napon ezután az által történt, hogy Isten „elválasztó a vizeket, melyek az erősség (légkör) alatt valának azoktól, melyek az erősség fölött valának.“ Az erősség (légkör) alatti vizek itt nyilván ama belső folyékony földmagot jelentik ; az erősség fölötti vizek alatt pedig a felhőket kell értenünk, melyek most a belső földmagnak kigőzölgése, és ezen gőzöknek a légkörben való meghűlése által keletkeztek. A felső vizek ilyképeni magyarázatát Delitsch, ') az exegetjkailag egyedüli helyes értelmezésnek tartja. De vájjon e felhők a levegő fölött, vagy a héber szöveg szerint szóról szóra, fönn a légben úsznak-e? Mindenesetre a légrétegek tényleges hordozói a felhőknek, melyek ezeket mindaddig föntartják, mig vagy esővé

‘) Genesis 97. 1