Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

III. A teremtés második napja. A légkör alkotása

a nap és éj előállítása által, az égi testeknek saját tengelyűk és egymás körüli forgó mozgását hozta létre. Az első napi mü tehát a kosmos alakításához, illetőleg a kosmogoniához tartozik ; a következő napi művek pedig a negyedik kivételével, mely az egyes világtestek egyedi kiképzését adja elő, különösen a minket érdeklő földhöz, tehát a földképződéstan (geogonia) és a földtanhoz (geológia) tartoznak.

III.

A teremtés második napja.

À légkör alkotása.

Gen. I. 6—8.

„Mondd még az Isten: Legyen erősség (a földet környező lég) a vizek között, és vdlaszsza el a vizeket a vizektől. Es erősséget alkota Isten, és elválasztó, a vizeket, melyek az erősség alatt valának, azoktól, melyek az erősség fölött valának. És úvy lön. És nevezé Isten az erősséget égnek: és lön este és reggel, második nap)1

Az első nap végén tehát az egyes világtesték, talán mint gázalakú testek (gömbök) szétváltak, és a világosságnak a sötétségtől való elválasztása folytán álló csillagok- (központi napok) és bolygókká különültek, a midőn is ez utóbbiaknak az előbbiektől függő viszonyban való mozgása, nemkülönben saját tengelyük körüli forgása által a nap és éj közötti változás létrejött. Mindezen világtestek azonban még csak kezdete, mintegy csirája voltak annak, a mivé lenniök kellett. További egyedi kifejlődésük és szilárdulásuk a második és harmadik nap müve volt. A teremtési okmány elbeszélése ezután már, mint föntebb is megjegyeztük, föld-