Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. A teremtés első napja. A világépület alapjának lerakása, a világosság (tűz) melegítő, mozgató és képző erejének teremtése által
30 teremtetett, ki azonban maga mint igaz Isten, senki által sem lön teremtve. És mondá Isten : „I.egyen világosság, és lön világosság.“ A „világosság“ tehát azon alapot képező elem, melylyel a világépítés megkezdődik, és a mely az élettelen holt anyagot élteti és alakítja. De mi a világosság ? Mert hogy nem csak fényességet jelent, mint azt Reusch 1j véli, az nyilvánvaló ; a fényesség a világosságnak csak egyik tulajdonsága vagy hatása, de nem maga a világosság. De tulajdonképen mi a világosság maga, erre még napjainkban sem találták meg a feleletet. Annyi azonban bizonyos, hogy ha a világosságot csak azon tulajdonságok utált határozzuk is meg, melyekkel mostani napvilágunk bir, hogy a világosság a természetnek világitó, melegitő, mozgató és éltető eleme ; igen, a világosság és hő ama főerő, mely az egész természetet fejlődésre és munkásságra indítja, és a mely a dolgok minden alakulása és taglalásánál előfordul; oly erő, mely úgy a villany-delejes mint a vegyi, sőt mi több magával az erőműtani 2) tevékenységgel is a legszorosabb összeköttetésben áll, hacsak nem akarjuk Spillerrel 3) egyenesen azt állítani, hogy a természetben általában valamennyi működő erő csak egy és ugyanazon őserőnek különböző nyilvánulása. Tehát az első napon teremtett világosság alatt nem valami oly fényesség létrehozását kell értenünk, mely a világosságnak csak látszata, hanem ama világitó, me- legítő, mozgató és alakító őserőnek vagyis őstüznek teremtését, mely az Isten szellemi termékenyítése „költése“ által a holt, világosság nélküli és alaktalan anyagba mintegy beöntve azt megmelegitette, mozgásba J) Bibel und Natur 94. 1. 2) Hogy a világosság még hő nélkül is erőművileg mozgatóan hat, megmu'atta Crookes. V. ö. Ausl. 1876. 215. 1. 8) Weltschöpfung nach dem Standpunkte der heutigen Wissenschaft. Berlin 1868. I. 1.
