Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
II. A teremtés első napja. A világépület alapjának lerakása, a világosság (tűz) melegítő, mozgató és képző erejének teremtése által
28 IL A teremtés első napja. A világépület alapjának lerakása, a világosság (tűz) melegítő, mozgató és képző erejének teremtése által, Gen. I. 3—5. „Es mondd Isten: Legyen világosság. Es lön világosság. És látá Isten a világosságot, hogy jó, és elválasztó a világosságot a sötétségtől, és neveié a világosságot napnak és a sötétséget éjnek ; és lön este és reggel, egy napé1 Van itt egy hely, mely a gondolat nagyszerűsége mellett magasztos rövidsége és egyszerűségénél fogva már a pogány Longinust és I.ibaniust is bámulatra ragadta. És e hely a következő : „Mondá Isten és lön.“ Valamit mondani annyit tesz, mint gondolatainkat nyilvánítani, azaz a benső szellemi gondolatnak külső érzéki alakot adni. „Mondá Isten és lön“ tehát azt fejezi ki, hogy a teremtés az isteni akaratnak közvetlen kifolyása, az isteni gondolatnak külső megérzékitése volt. Az indiai kosmogoniában (Manu törvénykönyvében) az mondatik, hogy: „Brahma őslény gondolatai által legelőször a vizeket (a chaost) teremtette.“ De nagyon helyesen jegyzi meg erre vonatkozólag Delitscli, ]) hogy e kifejezés „Gondolá Isten és lön,“ Isten szájában a világot nem m'nt valami Isteni bl különbö/ö dolgot jelentené, hanem mint valami benne maAidandót, és nem az Isten és világ közötti kettősséget (dualismust), hanem Istennek a világgal való egységét tehát a pantheismust 1) V. ö. Delitscli, Die őenesis 85 1
