Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XIII. A bünbeesés

127

tése- s az Istenember megjelenéséig újra fölküzdenie ; és ugyancsak ez Istenember védpaizsa alatt kelle a jó és gonosz közötti nagy harcnak kivivatnia, és végre győzelmesen befejeztetnie. Ez volt a vigaszteljes Ígéret, melyet Isten a bűn átkához csatolt. Isten az Ádámtól származott első nemzedéket megsemmisithette, és helyette új emberinemet teremthetett volna, melynek természeti szervezete az első emberével semmiféle összeköttetésben nem lévén, ennek bűnös természeti állapotában sem lett volna részes. De az Isten ezt tenni nem akarta, mert igy az első teremtés meghiusúltnak, s e mű Isten, és az Ö gondviseletéhez méltatlannak bizonyult volna. Isten fentartá Ádám nemzetségét. S igy mi, mint Ádámnak fiai, mindnyájan részesei vagyunk bűnös természetének, de egyszersmind részesei az Istenember által eszközölt újjászületésnek is ; úgy, hogy az egyházzal mi is méltán énekeljük : O felix Adae peccatum, quod talem ac tantum nobis genuit Salvatorem.

„Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott vagy a földnek minden állatai és vadai között; melleden fogsz járni, és föld et enni életed minden napjain. Ellenkezést vetek közötted és az asszony között, a te ivadékod és az ő ivadéka között; ő megrontja fejedet, és te sarka után leselkedel.“ így hangzik a kigyóra mondott átok és Ígéret.

Az első rész nyilván és legközelebb, az állatra, mint a bűn eszközére irányul, de egyszersmind jelképies érértelemben is veendő, a mikor is a gonosz szellemre, s annak ivadékára, azaz a gonoszokra vagy bűnösökre, — mint a kik a gonosz szellemhez tartoznak, — vonatkozik. S valamint a kígyónak az összes állatvilágban átkozottnak és a föld minden állatainál nyomorultabbnak kell lennie, ugyannyira, hogy a porban csúszszék és a föld porát nyalja (v. ö. Micheas VII. 17) ; úgy a gonosz szellemnek, s vele a hozzátartozó bűnösnek is, vala-