Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XII. Az ember mint társadalmi lény, vagyis a nyelv keletkezése és az asszony teremtése

egyedei úgy mult mint jelenlegi állapotukban, a mióta csak az emberiség létezik és létezni fog, s a hol az csak a földön elterjedt, mindenütt összevéve egy nagy és élő testületet képeznek, mely kölcsönös segély s támogatás által mindig tovább halad, az emberiséget testileg és lelkileg a tökély mindig magasabb fokára emeli, és saját szellemi erejének az anyag felett való ural­mát mindig jobban és tökéletesebben vívja ki. És ezen nagy emberi társadalomnak alapját a paradicsomban alapított család képezi, mely az által jött létre, hogy a nő a férfi lényéből alkottatott s hozzá hasonló segítőül rendeltetett ; a melyből azután az igy egygyé alkotott emberiség többi társadalmi tagosulásai, törzs- és állam­társulatai kifejlődtek. Hogy az ember szelleme ezen társas lénynyé való rendeltetését megérezze és tudatára ébredjen annak, hogy/boldogsága mindaddig nem teljes, mig csak nincs oldalán egy olyan lény, a kivel rokon­szenvezhet, a kivel örömeit és bajait közölheti, s a kivel, mint a föld úra és Isten kertjének kertésze hi­vatását megoszthatja ; azért, mint a szentirás folytatja, először is a paradicsomkert mindenféle állatai vezettet­nek Ádám köré. Mert noha ő az állatokat a maga szolgálatára használhatta, s noha azok alakja, szépsége és ügyessége csak növelheté paradicsomi tartózkodá­sának kellemeit, mégis miután magához hasonló lényt nem talált, ez különösen nagy hiányul tűnhetett fel neki akkor, midőn az Isten akarata folytán az állatok megnevezésénél tudatára ébredt nyelvtehetségének, a társadalmi élet e fő eszközének. „Földből megalkotván tehát az Ur Isten a föld minden élő állatait és minden égi madarakat, vivé azokat Ádámhoz, hogy lássa, minek nevezze azokat ; mert minden élő lénynek az a neve, minek Ádám ne­vezte. És nevökön neveze Ádám minden állatot és min­den madarat és minden földi vadat. De Ádámnak nem találtaték hozzá hasonló segítő.“ Ismételten idézem

Next

/
Thumbnails
Contents