Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XI. A paradicsom

85

csak a földtan bizonyítja, midőn a harmadlagos korszaknak egyenletesebb, és inkább a forró övihez hasonló éghajlatot tulajdonít, melyben még a magas éjszakon is pálmák, bambusnád stb. tenyésztek ; hanem ugyanezt bizonyítják a különböző népek mondái is.

Ovid ') az arany korszakról igy énekel :

„A kikelet virulása örök volt, s langy levegőben Enyhe zephir hűsíte virányt, mit senki sem ápolt,

A szántatlan föld sietőn termé a gyümölcsöt,

S rajta kalászok fényiének folyton telitetten.“

De az ezüst korszakról már igy folytatja :

„Az ősrégi tavaszt azután Jupiter rövidíté,

Forróság, tél s váltakozó viharával az ősznek,

Engedvén elfolyni rövid tavaszával az évet.u

Épen igy mondja a perzsák Zendavestája, hogy a tél az általa okozott bajokkal együtt, a világ második korában nyomult a világba, és hogy csak azután, Dsem- sid alatt adatott az aranylemez (azaz eke), hogy a földet hasítsa. 1 2)

A második ok, mely miatt művelést igénylő növények"' még nem valának a földön, az, hogy „ember még nem vala (vagyis nem birt még azzal a rendeltetéssel), hogy azokat művelje. Ezen rendeltetés neki csak bünbeeste után jutott osztályrészül, és épen azért képez e hely oly alkalmas bevezetést az ember-, és bukásának történetéhez. Ugyanezért e kifejezésre való szándékolt utalással azután ugyané fejezet végén, midőn Isten az embert mostani földi sorsával,hogy arcának verejtékével mívelje a földet és keresse kenyerét, bünteti, ugyanazon szó a mi a föntebbi helyen használtatott, t. i. „A szántóföldnek (sade) füve (gabnája),“ ismételtetik, midőn az mondatik: „Töviseket és bojtorjányokat teremjen neked a föld, és te a szántóföldek (sade) veteményeit edd.“ —

1) Metam. I. 107—116.

2) Zendav. Vendidad Farg. II.