Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XI. A paradicsom

84

E helynek értelme azonnal világossá lesz, ha az egyes kifejezésekhez szorosan ragaszkodunk. Nem az mondatik ugyanis itt, hogy : „Minden cserje még nem vala és minden növény még nem sarjadzott ki;“ hanem: „a földnek minden cserje (hébr. sade, azaz bevetett miveit föld) és a szántóföldnek minden veteménye még nem sarjadzott ki.

A szentirás tehát nem azt mondja, mintha akkor, midőn az ég és föld teremtése összes seregeivel együtt bevégeztetett, még egyáltalán nem lettek volna cserjék, bokrok és füvek ; hanem azt, hogy akkor még nem valának gyümölcsöthozó cserjék (pl. a szöllőhegyek), és nem valának a szántóföldek füvei (a gabonanemüek) ; szóval mezei termékek és gabnanemüek akkor még nem valának vetve, és művelést igénylő növények még nem voltak. És hogy miért nem voltak, e végből két ok van felhozva. Először : „Mert nem bocsátott vala az Úr Isten esőt e földre.“ Az esős évszak, mint tudjuk, keleten a téli idő ; és ezen esős évszak milyenségétől függ ott az összes mezei termékek vetése és növekedése.

E helyből tehát megértjük, hogy akkor még a földön semmiféle évszaki változat nem volt, hanem hogy ennek ellenében állandóan egy egyenletes és mérsékelten meleg éghajlat uralkodott, melyben a buja növénytenyészet a meleg köd és éjjeli harmat által (inkább valamely szigeti pl. a délitengerben fekvő szigetek éghajlatának megfelelőleg) öntöztetve fejlődött ki önmagától, és a nélkül, hogy az ültető emberi segítségre szorult volna. Helyünk ezen értelmének megfelelőleg mondatik azután a vízözön után megváltozott föld állapotára vonatkozólag (Gén. 8, 22.) : „Mostantól fogva a föld minden napjaiban a vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, éj és nap meg nem szűnnek.“ A szentirásnak e kifejezése szerint tehát, eredetileg egy állandó és egyenletes légmérséklet uralkodott, az évszakok pedig csak későbben keletkeztek ; és ezt nem-