Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása
59 eszével és eszébe a természettől oltva van. Az államban székel a korlátlanul uralkodó és tévmentes igazságosság’. Az állam mindent elnyel ; ö a független cél, magának az istenségnek kinyilatkoztatása, mintegy a mindenütt jelenlévő Isten.1) Mi lesz az egyénből s ennek szabadsága s jogából, ha már az állam keze oly hatalommal nehezedik rá ? Az államhatalom részéről minden törvényes, mivel épen ő a jog, legbensőbb lényegénél fogva; az igazság, a maga befejezettségében. Rá való vonatkozásban az ember már csak az, a mit mint az egésznek része tesz ki. Csak azon jelentősége van, a melyet neki az egészszel való összefüggés kölcsönöz ; csak annyit ér, a mennyiben tud az egésznek szolgálni. Az egyénnek nincs semmi joga, ezen ál- lam-fönségnek ellenmondani, mig az állam jogosan tehet ellene akármit. E szerint hol van az egyénnek támpontja szabadságának érvényesítésére ? Hiszen az államon -és az egyénen kivül semmi sem létezik e világon, és az állam a független józanész joga által az ő korlátlan ura ! A politikai tudományok történelmének tárgyalása által mindenütt kimutathatnám ezen tévedést, melynek minden bölcsészeti nézetből, mely egyedül a józan észtől kívánja az emberi élet alapelveit, kérlelhetlen logikával kell kitűnnie. Elég legyen itt egy mesternek tana azok sorából, kik megkisérlették a társadalmi élet törvényeit a tiszta ész elveiből levezetni, és az államnak ebből eredő fölfogását vonatkozással az emberi szabadságra, kifejteni. A legnagyobb tudományos tekintélyt minden idö- *) *) Ez az állam a Hegel-féle iskola fölfogása szerint, mely a leglogi- kusabb és legkövetkezetesebb minden érzelvű iskolák között. Bármennyit foglalkoztak megcáfolásával, el kell ismernünk, hogy az államnak csak keresztény szempontból való fölfogása képes valami államot állítani ezen képzelgések helyébe.
