Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása
49 — az embert a jóra vezetni. Ezen tisztán észbeli erénynek, melynek az ember ismerő tehetsége képezi egyedüli forrását, más célja nem lehet, mint az ember. Plato iskolájának tanai szerint, az embernek erkölcsi életében minden törekvése oda irányul, hogy összes tehetségei között összhangzatot hozzon létre ; mely összhangzat az ész törvényei értelmében s az öntermészet saját ereje által állítandó elő. Az embernek, boldogságát nem önfeláldozása, — hanem önmagának békés és mindenható birása által kell elnyerni iparkodnia. Ezen téves fölfogás következtében Plato, mint az tudva van, oly gyakorlati következtetésekre jutott, melyek őt spiritualistikus elveivel a legszembeszökőbb ellenmondásba helyezték. Plato bölcsészeié mindazon tanmódszereknek leg- fönségesebbjét nyújtja, melyek az észnek tulajdon erejére építvék ; egy lényeges pont azonban hiányzik belőle, — nem ismeri az áldozat elvét. A szenvedélyek szabályozására mérvadóul föltaláljuk benne a mértékletesség erényét ; de ez inkáb csak személyi érdek előmozdítására irányzott ürügy, mint valódi erény. Még ott is, a hol Plato, tanainak a társadalmi életre való alkalmazását kisérli meg : alkudozik a szenvedélyekkel a helyett, hogy azokat inkáb elnyomná. Plato az általa tervezett társadalomban, a békét az emberi hajlamok kielégítésére alapítja ; innen ama rettentő tévelyek, melyek a legmegalázóbb tanok némelyeit tartalmazzák, miket a rationalistíkus büszkeség önmagának adni kényszerült mindenkor. *) *) „De la richesse dans les sociétés chrétiennes“ (Paris 1861. J. Lecoffre, tom. I. ch. XI.) cimü iratunk bizonyítékul szolgál arra nézve* mily kevésbé képes a rationalismus az emberi szenvedélyeket féken tartani ; abban ugyanis Sokrates és Plato tanait illetőleg kővetkezők foglaltatnak : „Sokrates és Plato, habár ők a jó és erény eszméjét magasabb fokra emelték mint a klassikus ó-kor akármelyik bölcse : mégis a legle- A kér. társad, torv. A
