Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
611 lenségük és ótalmok, közönyösen az államok közt viszályokat szító tisztán politikai combinatiók iránt, valóban semlegesek az ellenséges mozgalmak közepette, melyeket a népek vagy fejedelmeik nagyravágyása előidéz. Meg van tiltva nekik más gonddal foglalkozni mint az igazságosság és a Krisztus által őrizetökre bízott nemzetek fensőbb s általános jólétének gondjával. Ez volt lényeges vonásaiban a kath. Európának egyetemes középkori rendje. — Mint minden nagy dolognál történni szokott, ezen rend magából a világ általános helyzetéből eredt, anélkül, hogy valaki ez eszmét előlegesen ismerte vagy fölvetette volna. Az egyház joghatósága az erkölcsiség és jog minden kérdésénél annyira összhangzik az emberi társadalom természetével, annyira megfelel a béke s biztonság föltételeinek, melyet minden nép érez, miszerint szükségképi következetességgel oda kelle jutni, hogy a nemzetközi vitakérdésekben a legfőbb törvényszék ismérvei az apostoli széknek tulajdoníttassanak. Ahol az egyház már megalakult, s hol a lelkiismeretek urává lön, ott lehetetlen volt, hogy a hitétől áthatott népek, tekintélyére ne hivatkoztak volna. A Gondviselés mindent elkészített, hogy a nemzetközi társadalom szervezését az egyház vezetése alatt létesítse. A világ ebben csak azon mozgalom után indult, mely mindenütt, hol elvei egyszer eltogadtattak, mintegy ösztönszer üleg tört utat magának. Teljesen elégséges volt arra, hogy Istennek a világgal szándékolt jóakaró tervei, a kevélység föllázadása által akadályba ne ütközzenek. így láthatni a hit virágzásának idejében a nemzetek szabadakaratát egységesen az egyház isteni jogával közreműködni a kereszténység ama nagy, erkölcsi s politikai egységének létesítésére, melynek lerontása a modern Európát még mindig iszonyú politikai zűrzavarban tartja. A pápák vezetése alatt az egység csodálatos mó39'
