Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

Tanitja a népeket, hogy az anyagi jólét után való szerfölötti vágytól óvják magokat; elszoktatja őket a könnyelmű élet csábja'.tól és azon nagy erényekre emlékezteti, melyek valóban és egyedül képezik egy nemzet nagyságát. A förgeteg a physikai világ légkörét, a háború a társadalmi világét tisztítja meg az azt meg- fertőztető kóranyagoktól.

A háború, habár gyakran kikerülhetlen, mégis mindig rósz. A háború állapotja a népek életében a rendtől való eltérés; kivételes állapot, melynek hatását a legszűkebb határok közé kell szorítani. A háború azon nemzetekre nézve, melyek azt megkezdik szánandó szükségesség, melynek következményeit magok is, a mennyire lehet, viselni kötelesek. Ha pedig bizonyos népekre ránehezednek e romboló viharok, a viszályban részt nem vett államoknak joguk van természetes függetlenségüknél fogva, szabadon és sértetlenül békében maradni, mely az ő rendes álíapotjuk, és a pártatlanságot megtartani, melyre semlegességük kötelezi. Mig ezek a semlegességhez tartozó föltételek közöl egyet sem sértenek meg, nincs jogában egy hadviselő államnak sem, a harc vélt szükségességének ürügye alatt függetlenségi joguk érvényesítésében őket háborgatni. Ez egyike ama pontoknak, hol az igazságosság leggyakrabban megsértetik. Nagyobb összeütközéseknél melyek a leghatalmasabb államok között történnek, a

beriséget. A világ az emberi tényeknek szörnyű láttere. Az egyiknek szabadsága állandóan a másikéba ütközik ; innen minden összeütközés, de egyszersmind innen a jognak tudata, mely nem más, mint a szabadságnak rendje. Az ember munkára született ; minél tevékenyebb, annál erősebb s annál inkább megfelel hivatásának. Egy örökös békében élő társadalom hihetőleg csakhamar önmégától föloszlanék. A háborúnak azonban, ha kitör, jogosnak, alaposnak és határoknak kell lennie. Jogosnak csak annyiban mondható, amennyiben szükséges. A megjelölt föltételek mellett a háború a nyilvános erkölcsöket megújíthatja és a nemzetek jellemét emelheti. Benne a társadalom férfias erélyét nyeri vissza.“ — Revuè des Deux-Mondes, I-er íévr. 1871. p. 437.