Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
5«4 semlegeseknek, mint gyakran a leggyöngébbeknek veszélyes helyzeteik van. Semmi sem ellenkezik annyira a keresztény igazságossággal, mint a háború jognak beavatkozása a békés népek természetes jogába, és semmi sem egyezik meg inkább szellemével, mint az ilyen visz- szaélések ellen a semlegesek szabadságának épségben tartása. A hatalomnak sokáig folytatott önkénye által a nagyhatalmak gyakran oda jutottak, hogy a népek között általában elfogadott szokások közé a semlegesség szent joga ellen elkövetett legbünösebb merényleteket is befoglalták. Egy ideig a hadviselő államok úgy vélekedtek, hogy hadi munkálataik megkönnyítésére a semleges területeket joggal megtámadhatják. Máskor meg hajóikat akarták az ellenségeskedéseknél fölhasználni. Gyakran kereskedésöknek és hajózásuknak szánt- szándékkal akadályokat gördítettek útjába, hogy az ellenségtől megvonják a segélyeszközöket, melyeket ő közvetett módon a természetes szabadság szabályszerű fölhasználásánál fogva nyerhet oly államoktól, melyek magok nem viselnek hadat. Nem fogunk soha odajutni, hogy hasonló visszaéléseket megakadályozzunk, történjék ez bár az egyesek valódi jogait és törvényes függetlenségét meghatározó természetes és souverain igazság elveire való szüntelen hivatkozás által.1) ') Senki sem hangoztatta nagyobb erélylyel a szabadság e szükséges érvényre emelését a semlegesekre nézve, mint Hautefeuille az ő, már előbb említett „A semleges államok jogairól“ cimii iratában. Kimutatja, hogy a semleges államok joga mindaddig tiszteletben tartandó, mig ez kötelességei valamelyikét meg nem sérti, melyek két pontban foglalhatók össze : a hadviselő államok iránti szoros pártatlanság szemelőtt tartása, és a tartózkodás az ő ellenségeskedéseikbe való beavatkozástól. Ha ezen elméletből szigorú következetességgel az elvont következményeket altarnók lehozni, kétségkívül oda jutnánk, hogy a semleges államok absolut szabadságában legyőzhetlen akadályt látnánk a jog törvényes gyakorlatára nézve, melylyel a hadviselő államok elleneik szorongattatása s lealázása alkalmával bírnak. Vannak a semleges államok jogainak bizonyos megszorításai, melyek tényleg a nemzetek közmegegyezéséből származnak és a melyeket minden ember mint a hadjog törvényes gyakoris-
