Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

és lényegesebb ok nélkül van az, hogy e cim „Seregek Istene“ a szentirás majd minden lapján szemünkbe ötlik.“1)

Isten a háborút megengedné, ha az nem is volna egyéb szigorú erőszaknál, hogy a népek gonosztetteit megbüntesse, és hogy őket a kemény balsors látogatása által bukásukból fölemelje. A háború az áldozat és megengesztelés nagy törvényére emlékeztet minket, mely nélkül az emberek között sem hatalom sem tisztelet nem léteznék.2) *)- 58^ *) Les soirées, 7me entretien. — Hogyan akarja de Maistre „a sajátságos, isteni valamit“ ' értetni, mutatja további fejtegetése. Ott igy szól :

„A háború magában véve isteni, mert világtörvény. — A háború isteni az ő természetfölötti jelleggel bíró úgy általános mint különös következményei folytán ; következmények, melyeket, mivel az emberek kevéssé kutatnak, kevéssé ismernek, de annál gyakrabban kétségbe vonnak. — A háború isteni azon titokteljes fényben, mely azt környezi, és azon nem kevésbé megmagya- rázhatlan s titkos eröbén, mely minket feléje vonz. — A háború isteni azon védelemben, melyet a nagy hadvezér- és még a legvakmerőbbeknek is kölcsönöz, kik a csatában helyt állnak és csak akkor esnek el, ha hirnevők többé nem veszhet el, és küldetésüket befejezték. — A háború isteni azon módban, melyben kitör. Senkit sem akarok menteni ; de mennyire elvannak ragadtatva a körülményektől azok, kiket a háború közvetlen szerzőinek tartanak ! A meghatározott emberektől előidézett és az igazságosság által előirt pillanatban közeledik az Isten, hogy azon méltatlanságokat megboszulja, melyeket a föld lakói ellene elkövettek. — A háború isteni azon következményeiben, melyek az emberi ész számításait túlszárnyalják ; mert e következmények két nemzetre nézve teljesen különbözők lehetnek, jóllehet a harcnak befolyása mindkét részen egyenlőnek mutatkozott. Vannak háborúk, melyek a népeket lealázzák és pedig századokra lealázzák ; mig ellenben vannak, melyek minden oldalról töké- lyesbítik sőt — a mi egészen rendkívüli — a pillanatnyi veszteségeket a népesedés látható gyarapodása által helyre pótolják. — A háború isteni azon megfejthetlen hatalom által, mely a győzelemre vezet.“

2) Még azon szellemek is, kik magokat minden mysticismustól tökéletesen menteknek vallják, mig igazságosak akarnak lenni, a háborúnak jótékony hatását a socialis életre elismerik. Giraud azt mondja : „A háborúk krízisek, melyek néha szükségesek, mint bizonyos betegségek. Azok, kik a béke örökkévalóságáról álmadoztak, roszúl ismerik az em-