Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

575

deni, melyek mindenkinek ártanak, mivel oly elveket támadnak meg’, melyeken minden egyesnek biztonsága nyugszik.

Ha a nemzetközi jog szabályai pontosan megha- tároztatnak, s oly hatalom részéről vétetnek alkalmazásba, mely souverain tekintélylyel bir, melynek csal- hatatlansága elvben minden támadás fölött áll, s tett- leg általános elismerésnek örvend: akkor a beavatkozás nem fog önkényesnek föltűnni. Ez valóban conser- vativ lesz a rendre nézve, mert igazán jogos leend. De a meddig a népek közt nem lesz törvény, melynek hatalma megdönthetien s intézkedései határozottan ki- szabvák, addig a nemzetközi jog erőtlen leszen.

Mindebből nem az következik, hogy e jog bármily tökéletlen legyen is, a hatalom közbelépése által biztosítékot nem nyerhet, mely nélkül minden az erősebb szeszélyeitől s kényétől tétetnék függővé. Eme biztosíték lehet ugyan gyönge és ingadozó, mint maga a jogosság, melyből ered ; s még a nemzetközi társadalmat sem fogja mindenkor nagyobb zavaroktól megóvhatni; de legyen még oly hiányos, utolsó támasza a rend és békének mégis megmarad. A nemzetek kötelesek egy jobb fölfogásnak eme utolsó foszlányát magok közt ápolni és föntartani, mely nélkül minden a zavarnak és az erősebb brigantismusának esik áldozatáúl. A pápai tekintély a nemzetközi rendet egy lényeges törvényében menti meg, midőn „a be nem avatkozás elveit terjesztő tanokat elveti.“ *)

A be nem avatkozás minden modern elmélete logikai következmény a szabadjog elveiből. Ezek oda irányozvák, hogy a gonoszság szabadságát teljesen biztosítsák. A népek függetlensége s a nemzetiségi elv humanistikus tiszteletének örve alatt tényleg a forradalom munkáját a társadalmi rombolást célozzák meg*) A Syllabusban elvetett tételek közül a 72-ik igy hangzik : „Az úgynevezett be nem avatkozási elv terjesztendő és megfigyelendő.“