Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
574 állhat főn ott, hol a jogot nem becsülik. Ez azonban e világon, csak úgy nyer elismerést, ha a hatalom által szentesíttetik. Minden társadalomban létezik egy szervezett, az egyedek erőit meghaladó fensőbb hatalom, mely azokat a rendnek aláveti. E hatalom elvitázhatlan fensőbb- sége által mindenkinek joga biztosítva van, s a társadalomnak megadja a békét. Pedig az emberi nem nagy társadalmának nemzetei közt ezen állandó, szabályszerű a hatalomtól biztosított tény, mely a jogot a szabadság minden becsülése és kimélete mellett szentesíti, szabályszerűen nem eszközölheti, mert ez szervegységet tételez föl, s ennek megvalósításához csak az általános szabadság drága árán lehetne eljutni. A fölvett esetben az alárendeltek, kiket engedelmességre kellene szorítni, hatalmas nemzetek, melyek csak egy hatalmasabbnak közbelépése előtt hajolnak meg. De miként képzelhető, hogy ezen fensőbb, minden hatalmat túlhaladó hatalmasságot meglehessen akadályozni, hogy zsarnokká ne legyen, mig ez és az egész világ tudja, hogy csak az elnyomás összes eszközeinek igénybe vételével lehetséges egy, az egész földkerekséget átölelő társadalom uralma ? A nemzetek társadalmában az egység, rend, béke csak oly hatalom által honosíthatok a szabadság minden hátránya nélkül, melynek erkölcsi tekintélye korlátlan, anyagi ereje azonban egészen jelentéktelen. Ily hatalmat senki sem nyomhat el, s ténykedése még sem lesz eredménytelen ; mert hogy parancsait keresztül vigye, az igazsághoz hű és a viszályoktól idegen népek tömegei fölött fog rendelkezni. A rendnek ily föntar- tása a nemzetközi társadalmat alkotó független hatalmak beavatkozása által épen nem lehetetlen, sőt ellenkezőleg könnyű, föltéve, hogy az érdek szintúgy mint meggyőződés és kötelesség törvényévé tegye a hatalmaknak a helyes jogot azon támadások ellen megvé-
