Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
569 Ily hangzatos szólamok olvasása arra emlékeztett, hogy a szabad jognak fensőbb iskolája Berlinben rég ismerte eme szavakat : „A hatalom a jog előtt jár,“ mielőtt egy minister használhatta volna. J) Kormányzási szabályai közé Macchiavelli még a következőket vette föl : „Minden bölcs fejedelemnek csak akkor kell küjével és a kezesek sorsával, a szerződést elvetette, és megelégett azzal, hogy azokat, kik azt kötötték, mint személyesen felelőseket annak teljesítéséért az ellenségnek kiszolgáltatta. A részrehajlatlan (!) történelem nem sokat törődhetik vele, váljon a római ügyvédi, vagy papi — casuistica ez esetben a törvény betűjét megtartotta vagy a római senatus határozata ugyanazt megsértette-e ; emberileg és politikailag véve a dolgot, a rómaiakat ez esetben nem lehet ócsárolni. Nagyon is mindegy váljon római államjog szerint föl volt-e a vezénylő tábornok a polgárok helybenhagyása nélkül is hatalmazva békét kötni, vagy sem ; az alkotmány szelleme és gyakorlata szerint tökéletesen áll az, hogy minden, nem csupán katonai szerződés, Rómában a polgári hatalom körébe vág. Nagyobb hibát követett el a samnit vezér — szabad választására hagyván a rómaiaknak seregek megszabadítását s hatalomkörük átlépését, — mint a rómaiak, hogy nem bírtak oly nagy lélekerővel az utóbbi föltétet föltétlenül visszautasítani ; és hogy a római senatus ily szerződést visszavetett, helyes és szükséges volt.“ h Vannak bizonyos esetek, melyekben a szerződő felek nincsenek kötelezve az általok aláirt szerződés pontjainak megtartására. Ez indította a már említett és tisztelt jogtudóst Hautefeuille-t annak kinyilvánítására, hogy a szerződések semmiképen sem absolute kötelezők. — lásd. Des droits des nations neutres (2e ed.) t. X. p. g. Nem szabad e mondatot félreérteni. Hautefeuille különbséget tesz egyenlő és nem egyenlő szerződések közt. Egyenlő szerződés az, melyet egy nép függetlenségének teljes birtokában köt, s melyben csupán saját akaratára, jól vagy roszul fölfogott érdekeire ügyel ; nem egyenlő szerződés pedig az, melyet egyik szerződő fél a másikra oly állapotok közt erőszakol, midőn az erőszak a jognak hallgatást parancsol. Az egyenlőtlen s a lényeges jog ellen semmi sértést magában nem foglaló, meghatározott időre kötött szerződés ezen egész időre kötelező. Ha a szerződés valamely záradéka meg nem tartatnék, ama fél, melynek beleegyezése a körülményektől kényszerítettnek bizonyult be, mindenkor szabadulhat tőle, mialatt a szerződést fölmondja. Ezen elv szerint járt el legújabban Oroszország, midőn kijelenté, hogy a párisi szerződés néhány záradékára nézve nem tartja magát kötelezettnek.
