Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása

27

don úgy a gyöngék, mint a hatalmasak iránti igazságosság. Az áldozat és lemondás szelleme nélkül, nemkülönben a szeretetnek hatalma nélkül, melyből azon szellem ered, az ember nem képes helyesen cselekedni, sem az igazról helyes fogalommal nem birhat. Lelkiismerete elhomályosult, mert kihalt belőle az igazságosság ismerete s a kötelesség fogalma, a szeretetnek mindkettőt éltető ereje hiányában.

De ne higyjük, hogy azért a személyes érdek meg- semmisíttetik. Sőt ellenkezőleg, a szeretet csak szabályozza és támogatja azt. Bizonyos határokon belül a személyes érdek is jogosult. De - oly értelemben véve, melyben azt az utilitaristák veszik, minden rendet s társadalmi összhangzatot szétrombol. De ha azt a szeretet jogosult határok között tartja, s szelleme, az áldozat szelleme által mérsékeli, úgy az emberi élet egyik természetes támaszává lesz.

Minthogy az ember személyi lény, azért van saját, személyiségének kitűzött célja, s azért saját érdeke. Szerencsétlensége azon féktelen hajlama, melynél fogva e célját csakis embertársai rovására iparkodik elérni, s javát felebarátja bajában keresi. De kinek a szeretet azt mondja : „szeresd felebarátodat, mint tennenmagadat,“ az bizonnyára előbbre fogja helyezni a közjót s közös igazságosságot saját érdekeinél.

O ott, hol embertársa jogosult érdekéről van szó, le fog mondani saját érdekeiről s őrizkedni fog az igazságosság és jog általános rendjét megsérteni, mely minden társadalom föltétien alapját képezi. Igen, ő a szeretet isteni szavát követve, sokszor nem fog a közös s mindenkinek okvetlenül szükséges erények szűk határain belül megállapodni. O többet fog tenni, mint mit az igazság szigorún és mindenkitől egyenlő módon követel. Az áldozat nagyszerű eszméje arra fogja indítani, hogy felebarátja érdekeit saját érdekeinél előbbre te- Sye, s igy az önmegtagadás oly fokú gyakorlatára fogja