Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről
460 megváltoztatásán működik is. A mi szabadságunk szervezett szabadság ; itt nem található a fékvesztett tömeg szabadossága, mely semmi alkotmánynak és előzménynek terhét nem tűri magán, mely rombol, anélkül, hogy valakire hallgatna, mely nem tud vagy nem akar az észre ügyelni, mielőtt cselekszik, és melyet gyakran akkor száll meg a bánat, mikor már igen késő. A mi alkotmányunk időt és módot enged az államférfiunak, hogy megkülönböztesse a nemzet valódi szavát némely forradalmár lármájától, kik néha a nemzet nevét bitorolják.“1) Egy ily rendezett és mérsékelt közvélemény, melyet a hagyomány tisztelete tart össze, melyhez hasonlót Rómán kivül a politikai életben soha sem láttunk; ily összehatás a társadalom minden fajú és fokú élő és működő hatalmas erői részéről — melyeknek mindenike elfoglalja saját helyét az intézményekben, — mindezen tartós elemek bátran ruházhatók föl a nemzeti képviseletnek oly jogaival, melyek különben mindenütt tehetetlenségbe döntenék a kormányt, és a legsiralmasabb ingadozásba a társadalmat. Anglia ragaszkodásának ősi erkölcseihez köszönhető az, hogy a szabadság, mely a 89. szellemétől áthatott népeknek folytonos veszedelme, rá nézve a leghatalmasabb föntartó elem. Az angolok elvetvén a XVI. században a kath. egyház tekintélyét, közéletőkben fön- tartottálc a kath. népek szervezetének nagy vonásait. És különös tünemény, hogy ők ezen szervezethez ép oly mérvben ragaszkodnak, a mily mérvben elfordultak a szellemi tekintélytől, melynek befolyása alatt politikai alkotmányuk kifejlődött. Az angol természeténél fogva szeret hosszú időre kiható tervekkel foglalkozni. Ha egyszer egy eszmét elfogadott, nagy eset, hogy attól eltérjen; megőrzi azt l) Creasy the Rise and Progress of the English Conscitation. London, 1856, 386. 1.
