Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről

rendületlenül és szoros következetességgel meríti ki annak előnyeit minden alkalmazásban. Valamint a római, úgy az angol is politikai képességet nyert a Gondviseléstől, és ez jellemének egyik fő vonása. Innét van, hogy az ő nagy tulajdonai különösen a politikai életben nyilvánulnak; itt mutatja ki, hogy voltaképen ki ő. Különben az angol ép úgy, mint a római, törvényismerő nép, és a törvényismerő megadja a tiszteletet mindannak, a mit a törvény megállapított. Innét azon első tekintetre különös jelenség e népnél, mely magánerkölcseiben és vallási életében mégis föntartja mindazt, a mit egy oly tan befolyása ültetett, melyet elvetett és állandóan visszautasít.

A nyilván bevallott hajlam a gazdagságra és jólétre, az utilitaristikus foglalkozások melyek sohasem járnak önzés nélkül, az ősi germán függetlenségi visz- keteg, mely nehezen békül ki az alárendeltséggel melyet a kath. tekintély a hit dolgaiban követel : elidegenítették az angolokat az egyháztól és a Protestantismus viszályaiba sodorták. A szeretetet, mely sem a haszonleső önzéssel, sem a szabad vizsgálat büszkeségével szövetkezni nem képes, az angolok az érdekkel pótolták, mely a társadalmi viszonyok rendes törvényévé lön. Az érdek ezen rideg és kemény törvénye nagy fejetlenséget hozott Anglia társadalmi életébe. A nagy britt birodalomban a gazdagok és a szegények mintegy két nemzetet képeznek egy népben, és e két nemzet idegenkedő sőt néha ellenséges állást foglal el egymással szemben. Az angoloknál pauperismus uralkodik, melyet a gazdagok. csak távolról és elméletileg ismernek, eltávolítására pedig semmit sem tesznek, vagy csak alig' valamit ; hiányzik a szabad szeretet, mely a szívből ered. a szeretet, mely önmagát adja oda, Krisztus igazi szeretete, melynek, forrásait a Protestantismus beszennyezte. Bármily mély is az örvény, mely e két nemzetet elválasztja, ők mégis egymáshoz