Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása

akarnak — mindnyájának közjavát előmozdítsák. A kicsinyek, a tehetetlenek és szegények képezik a társadalom nagy többségét. Ezeket a hatalmasak és vagyonosakkal a társadalmi solidarités köteléke fűzi egybe s azért szükséges, hogy ezek is részesüljenek azon előnyökben, melyeket a szerencsésebbek és hatalmasbak tevékenységének köszönhet a társadalom.

Oly társadalmat nem lehet szabályszerüleg rendezettnek tekinteni, melyben a felsőbb körök az alsóbb néposztályokat semmi gondozásban s testvéri segélyben nem részesítik, pedig arra gyengeségüknél fogva természetszerűleg vannak utalva.

A társadalmat nem azon fölötte csekély számú emberek alkotják, kiket a felsőbb osztályokhoz szokás számítani s kik mindennel meg vannak áldva, mit a hatalom, rang és szerencse nyújthat. A társadalom mindnyájának egyesülete. Elláthatlan egységében mindnyájan ugyanazon rendeltetéssel bírnak, következéskép, ha szorosan veszszük, egy közös érdekök van. Ha a hivatás és érdeket illetőleg külömbséget lehetne tenni a kisebbek és nagyok között, ez bizonnyára és teljesen az előbbiek javára történnék.

A felsőbb osztályhoz tartozóknak nagy birtokaik lévén, nagyobbak kötelezettségeik is. S minthogy éltök folytán úgyszólván senkitől, csak önmagoktól függnek: azért természetszerűleg vannak azok szolgálatára hivatva, kiknek a másoktóli függés lett osztályrészök. így a társadalomnak is minden erejéből s az általános rendnél fogva azon kell lennie, hogy megszerezze az alsóbb osztályoknak azon szabadság biztosítékait s azon segélyt, melylyel mindenkinek, de első sorban azoknak tartozunk, kik mostoha és sajnálatra méltó helyzetüknél fogva leginkább szorúlnak a társadalmi jog védelmére. E mellett nem kevesebb gondot kell arra is fordítani, hogy az alsóbb osztályok oly körülmények közé jussanak, melyek közt nagyobb nehézség nélkül is bizA kér. társad, torv.

— i7 —

2