Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Első rész - Első könyv. A társadalom eredete és hivatása

14

tása ismét alsóbbrendű a fensőbb rend és törvényeinek megismerése s szemléleténél. Csak azon rendje a társadalmi életnek nyújthatja e világ javainak teljes és valódi élvezetét, mely belső szervezeténél fogva legbiztosabban vezet Istenhez. Minden ideiglenes rend csak ott lehet szilárd, igazi és gyümölcsöző, hol az ember az isteni törvény megtartásával mindazt, mi kötelessége, teljesíti, hogy igy Istenben elérhesse végcélját.

Sz. Ágoston „Isten városa“ című munkájában ép oly egyszerűen mint fönségesen és mélyen fejtegette az ideiglenes társadalmak célját, kimutatván abban a viszonyt, melyben a földi javak, a szellemi élet fensőbb javaihoz állanak.

„A földi város, mely nem örökké való, már itt bírja azon jót, melynek birása őt megörvendezteti, ha ugyan ily dolgokban örömről szó lehet. Helytelenül állítja valaki, hogy azok, miket e város megkíván, nem jók, minthogy ő, a maga emberi nemében jobb. Mert ezen csekély dolgokért csak földi békét óhajt, mit küzdve kíván elérni. Mert ha győz, s többé ellenfélre nem talál, békessége lesz valóságban, mit a vetélkedő felek nélkülöztek, szerencsétlen ínséggel küzdvén azon dolgokért, melyeket együtt nem bírhattak.

„Midőn pedig azok aratnak győzelmet, kik az igaz ügyért harcoltak, ki vonja kétségbe, hogy ezen győzelemnek örvendenünk kell, és hogy a kívánatos béke is megérkezett? Ezek jók és kétségkívül Isten adományai. De ha ezen javak, mellőzve a jobbakat, melyek a fölső városhoz tartoznak, hol a győzelem az örök, legfőbb és biztos békében leend, annyira kívántainak, mintha csak egyedül volnának, vagy pedig inkább szerettetnek azoknál, melyek jobbaknak tartatnak : akkor szükségkép be kell következni a nyomorúságnak, a már meglevőnek pedig növekednie kell.“1)

l) Sz. Ágoston i. m. XV. könyv 4. f. — Ford a közp. növ. pap- ság magy. egyh. irod. iskolája.