Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XI. Az eretnekség büntetése s az inquisitio

78

nővéreiről is áll. A házasságon kívüli vad nemzés tana, az öngyilkosság helyeslése, 4 *) a papok gazdagsága s az egyház drágaságai ellen 6 *) nem csupán elméletileg, hanem a véres kihágásokban gyakorlatilag is nyilvánult gyűlölet, az emberiségben minden hitelt aláásó szinlés és hazugság, melylyel a kath. hitet külsőleg szinlék, tévtanítmányaik titkontartását szabadnak nyilvánították;0) mindez ép oly erkölcstelen, mint államveszélyes vala. Idejárul, hogy a tökéletesek erkölcsisége és önsanyargatása csupán nemleges és külső, merő tilalmak lajstroma volt az anyaggal való érintkezésre vonatkozólag, melyek az igaz háború kivívásáig, sőt a legvégső veszélyig tartottak. r) ß) „A hitnyomozás okmányai értesítenek ugyan tévtanaikról, de szörnyű kicsapongásaikat és súlyos vétségeiket, melyeket elkövettek volna, sehol sem említik.“ Nagyon természetes ; mert ha arról volt szó, hogy valaki eretnek- e, akkor a tévas hitcikkelyek lehettek megkülönböztető ismérvek, nem pedig az erkölcsi vétségek, melyek szintúgy az igazhit- tüeknél is találhatók voltak, Az eretnekség minden más valaminek hozzájárulása nélkül is vétség vala. A kereszténység alaphit- ágazatai jöttek kérdésbe: tagadták az eretnekek Krisztus igazi emberségét és istenségét, 8) a test föltámadását, a személyes halhatatlanságot, 9) a világ teremtését,10 *) az ó-szövetséget elvetették és az ördögtől származtatták n) mi az összes társadalmat a legmélyebb és legjogosabb utálatra gerjesztő, y) „Sőt ellenkezőleg nem hiányzanak a tévtanítók kimagasló erkölcsi életére nézve az egykorúnk bizonyságai sem.“ Csakugyan birunk egynémely tájékra nézve ilyenféle adatokat és nem tagadjuk, hogy többen erkölcsös életet éltek, habár az gyakran csak látszat és szinlés vala, de, mint Hefele12) helyesen jegyzi meg, „mindamellett igaz marad, mit III. Incze mondott : a

4) Raumer i. h. 274.283.1. N e a n d e r i. h. 644. 1. II u r t e r Inuo- eenz III. II. k. 220. 1.

B) Raumer III. 292. VI. 290. Ilurter i. h. 217. 222. 229 230. 1.

6) Neander 647. 1.

'JHefele V. 737. 1.

8) Alarms ab Insulis c. haeret. L. I. c. 19. seq. c. 32 seq. (Migne CCX p. 321 seq.)

9) Alanus 1. c. c. 25. seq. p. 326 seq. Moueta f. 357. 362.

10) Alanusl.c.L. I. c. 2—8 p. 308 seq. Bonacurs. 1. c, Rainer, ibp.48.

1 ') Alanus 1. c. c. 35 seq. p. 337. seq. Moneta f. 111. 199.

vi) Hefele i. h. 741. 1.