Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVIII. A vatikáni zsinat

detileg nem volt egyetemes, a pápa hozzájárulása által az egye­temess ég jellegét nyeri, 21) az egyetemes zsinatokon való előter­jesztési jog ellen még mi sem következik ; mert a zsinat convoca­tione, celebratione, a confirmatione lehet egyetemes ; 3a) a szőnye­gen -forgó kérdés oly zsinatokra vonatkozik, melyek összehívásukban és megtartásukban egyetemesek. Hogy Chalcedonban a 28. kánont jog­ellenesen becsúsztatták és a Byzancnak szolgailag hódoló keleti püs pökök elfogadták,2S) a követek és magának a pápának óvása ellenében semmi bizonyító erővel sem bir, sem nem is igaz, hogy „kelet az egyetemes zsinat határozata mellett maradt“ ; mert Marcián császár Anatoliust csendre utasította 25) s a keletiek még sokáig csak 27. chalcedoni kánont számítottak ; 2í) csak sokkal később rán­totta elő a byzanci nagyravágyás a Róma által elvetett kánont, kör/lbelül, mint a gallikánok az 1693. XIV. Lajos által S7) ér­vénytelennek kimondott 1682. nyilatkozatot ismét felújították. Kóma soha nem ismerte e lépéseket jogosoknak, sőt előjogait védvén előre tiltakozott; bitorlás nem alkot még nyomban ál­landó jogot. Honorius elitéltetése, mely először a 13. ülésben 681. máj. 28. jött szóba, a VI. zsinaton történt meg anélkül, hogy a pápai követek erre el lettek volna készülve, elítéltetett a görögök befolyásával, kiknek patriárkájok, György, hasztalanul törekedett oda hatni, hogy monotheleta elődjeit a kárhoztatástól meg­mentse; a kezdeményezés kétségkívül nem Rómából történt, ha­nem a császártól s a byzanci pátriárkától ; a császár úgy tüntette föl Honoriust, mint az eretnekség pártolóját s megszilárdítóját ; II. Leo pápa később még világosabban fejezé ki az ő vétke mi­ét primae sententiae, ut ipsins esset et referre ad Patres, de quo censendum esset etc. 3l) Friedrich Tageb. 397. 1. 3ä) Cf. K i 1 b e r Theol. Wirceb. t. I. De princ. dicretivis Disp. II. c. II. a. 1. n. 130 p. 205. 8S) Friedrich i. h. 403 1. !1)Leo M. ep. 104—107. J. u. 259 -262. ®) L e o M. ep. 128. 134. Anatol. ep. inter Leon. ep. 132. Leo ep. 135. 136. 26) Ballerini in Diss. I. Quesnell. a. 451 u. 14. p. 869. 37) XII. Incéhez intézett iratot 1693. szept. 14. adja DuPIessist. ÜL Append p. 5. pontosabban a vatikáni archív után T h e i n e r Hist, de Clé­ment XIV vol. I, p. 332. 333.

Next

/
Thumbnails
Contents