Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVIII. A vatikáni zsinat

440

nem szolgáltathat sem képezhet állandó szabályt; u) e zsinatoknak eszök ágában sem volt eljárásuk által ilyet alkotni. A császári biztosok habár rendesen a zsinattól megkülönböztetvék, fölfigyeltek a külső rendre s ezáltal jelentékenv befolyásuk volt; 12) a császárok terjedelmes védnökségéből magyarázható meg, hogy az egyház e beavatkozást megengedte ; a keletieknél a császár volt kiválólag az egyetemesség képviselője; azonban igen természetes, hogy a császár által a hierarchia beleegyezésével gyakorolt jogok, minél világosabb öntudatra emelkedett az egyházi hatalom függetlensége, a legfőbb egyházi elöljáróra szálltak vissza. l3) A császáriak után, sőt velők egyidejűleg, gyakran kiváló módon, 14) a pápa követei vezették az ügyeket, mint ez különösen a IY. 15) és YIIT. 1(i) egyetemes zsinat tárgyalásaiból kitűnik ; mi több, a 879. photiusi zsinaton is, mely az egyetemesség látszatával akart csillámlani, a pápa követei voltak, miután az első ülésbe ünnepélyesen be lőnek vezetve, az ügyvezetők. lr) Yazul császár 870. nyíltan elismerte, hogy az egyházi kérdéseket a világiak, legyenek bár a legelőkelőbbek, nem kezelhetik, 18) basonlag II. Theo- doz a 431. efezusi zsinatra küldött Candidian biztosának az egyházi kutatások- és tanácskozásokban való minden részvételt megtiltott. 19) Hol a császár tiszteletbeli elnöksége s a világi hivatalnokok külső ügyvezetése megszűnt, ott természetszerűen a pápai követekre báromlott a tanácskozási anyag rendezne s megállapítására célzó jog. 20) Abból, hogy valamely zsinat, mely ereu) Ezt úgy látszik Friedrich föltételezte (Tageb. 406 1. 4. sz.)

12) Hefele Cone. I. 25-33. 1.

ls) T h o mass i n. 1. c. §. XXIV. p. 206. 207.

14) Hogy Cyrill Efezuson 431. pápai követ volt, azt kétségbe vonják (Friedrich Tageb. 400. 401. 1.), habár elismerik, hogy a Nestorius-féle viszályos ügyben a zsinat előtt pápai helyettesnek lett kinevezve keleten.

,5) Cf. de Marea de Cone, L. V. c. 6. Leo M. ep. 93. ad Syn. ep. 89 ad Marc. (Jaffé n. 253. 247.) teljesen megvédte székének minden jogait.

16) Mansi XVI. 25. seq. 33 seq. p. 316 seq.

17) Mansi XVII. p. 409 seq. 448 seq. 456 seq. 476 seq.

,s) ib. XVI. p. 186-188. 488.

,'9) ib. IV. 1119.

20) Ezt mutatja de Marc a Péter de Concord. L. V. c. 8 : imperatoria j ura in Synodis oecumenicis Komanum Pontificem obtinuisse, relationis videl.