Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
418 lyesnek, hanem inkább ennek feltételén cselekedtek, midőn a szentszéktől hithatározatokat kértek, 3) a pápát az isteni ige értelmezőjének tévmentes tanítójának *) nevezték, nem akadályozták soha sem a káték terjesztését, melyekben azon tan határozottan tárgyalva volt. 5) Az állam változott meg, mert az egyháznak azelőtt szentül tisztelt jogait lábbal tapodja, a szakadásokat benne pártolja és szítja, törvényeit az egyház hátrányára és oly szellemben alakítja, mely természetszerűen a kereszténység tagadására vezet, mert az egyházi tévmentesság ellenébe saját minden- hatóságát állítja fel és minden szóbeli tiltakozásának dacára tettleg a hittani térre csap át, magát hitkérdésekben legfőbb bírónak tolja fel. 6) Az egyház megváltozása s államveszélyessége egyedül s kizárólagosan a pápa tévmentes tanszéke, és legfőbb, rendes és közvetlen joghatósága fölött kimondott hithatározat miatt kürtöltetik, holott bárki is belátja, bogy gyakorlatban az egyház körében mindkettő régóta elismerésnek örvendett ; s ugyan miért ne volna kimondható elméletileg, a mi gyakorlatilag el van ismerve ? Hiszen maga az állam is azon van, hogy törvényhozását a meglévő állapotokkal s a népélettel minél nagyobb összhangba hozza. Tehát csak az egyháznak nem szabad fejleni, jóllehet a fejlemény már kezdettől csirájában belé van oltva, 7) az egyház legyen megállapodásra kárhoztatva, míg az állam a benne rejlő elveket egészen a legszélsőbb következtetésekig fejtheti ki? Vájjon nem a pápa volt-e szemben a külfölddel, a különféle államokkal haj- dantól fogva elvitázhatlanul az összes kath. egyháznak általáno*) Y. ö. Histor. polit. Bl. Bd. LXVII. 760. 1. 4) Hasonlóképeu nyilatkozik az áttért szász herceg Miksa Rudolf is 1623. máj. 27. kelt egyik levelében (Hortus pastorum auctore. J. Marcbantio. Colon. Agr. 1699. p. 193. 5) V. ö. az 1765. évi Kölni kátét 14. kérd. 6) V. ö. Haffner Die Kath. Kirche nach der Erklärung desk. h. St.- Ministeriums. Mainz. 1872 8. 29. 1. kk. 7) Párizsi János (f 1304) szerént a pápa superior in spiritualibus, per cujus sententiam controversiae terminentur (de pot. reg. et pap. c. 3.), és késznek nyilatkozott ez állítását visszavonni, ha tanítása ellen valaki valamit mint determinatum per sacrum canonem aut per Ecclesiam aut per generale Concilium aut per Papam, qui virtute continet totam Ecclesiam (D u Plessis t. I. P. I. p. 264.) fölhozhat.
