Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala

Épúgy különböztek kiterjedésökre s általánosságukra, mint egyházi érvényökre nézve. A fallibilis véleményt többszörös roszalás és fenyíték sújtotta,3) ha nemis minden rendszeres alak megtartása mellett;4) a négy gallikán cikkről a római censura úgy vélekedett, hogy az eretnekség bélyegét sütni rájok még kiméletes kárhoztatás.5) A pápai határozatok tévmentességének tényleges elvitatása az egyházban mindig tilos volt, elméleti megtámadása addig, mig a véghatározat ki nem mondatott, csupán töretett. Minden szorosan egyházi érzelmű egyén előtt a fallibilis vélemény ■ isebb-nagyobb mérvben rósz színben tűnt föl, amint ellenkezett a római széknek középkori s általános gyakorlataival is. A tév mentességi tan a múlt század közepéig Franciaországot kivéve általánosan el volt ismerve, 6 *) sőt a : állami despotismus dacára, mely az 1682. négy cikk elfogadtatását erőszakkal eszközölte,r) még ezen országban is sok és tekintélyes pártolóra talált. 8) A gallikán érzelmű Marca Péter érsek 1661. halálos ágyán toll alá mpndott értekezésében megváltja,n) hogy: „A pápai tévmentesség Olaszországban, Spanyolországban és más kér. tartományokban föltétlenül taníttatik és elfogadtatik, olyannyira, hogy a párizsi iskolának ezzel ellenkező tana csak tűre tik. A francia bit-és jogtudósok legnagyobb része szintén etapt követi és gúnyolja a Sorbonne tanítmányát. Ezen általános megegyezést elvetni nem volna egyéb, miut a sza- kadárságnak tág teret nyitni. Szánalomra méltó dolog volna ez ; mert ez által a Jansen elleni rendelvény elvetése és a bitkérdésekben a pápának a Sorbonne kivételével minden egyetem által tulajdonított tóvmentes tanítói jog megtagadása kikerülhetlen volna.“ Franciaország valóban hatalmas óvásokkal lépett fel különösen a papság gyülekezetein a rá erőszakolt „gallikán rendszer

3) Denzinger Enchir. p. 218. n. 616.

4) Bouix 1. c p. 155—158.

6) B oui X ib. p. 130.

&) Bened. XIV. ep. ad Inquis. Ilisp. 1748. Opp. XV. 117. ed. Vénét

’) V. ö. az 1663. máj. 30 és aug. 14 és az 1682. márc. 23. szóló ar- reteket. Acta Concil. prov. Ed. Lacens. t. I. p. 813. seq. 833. seq. Ch Gérin Recherches historiques sur l’assemblée du clergé de France de 1682. Paris

I860. Une nouvelle Apologie du Gallicanisme (Loyson ellen) Paris 1870.

— 411 —