Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
H Péternek tett ígérethez képest a pápa erősít meg mindent, mint valamennyinek feje. 12) 3) Hogy a pápai eskünek ezen két szava synodaliter atqne decretaliter csak két külön eljárási módozatot jelent, az az Agatho pápa alatt tartott (680) római tartományi-zsinat irataiból is kiviláglik, melyben az apostoli szék s a nyugati püspökök törekvései két néven neveztetnek u. m. decretalis commonitio- és synodalis definitio, 13) a mint ez sok más okmányban is előfordul. A pápáknak elődeik határozataihoz ragaszkodni époly kötelmök volt, mint bárki másnak, mert azok megmásíthatlanok és végérvényüek voltak, akár zsinaton, akár ezenkívül hozattak. 14) Az ezek által kibocsátott zsinati határoza- . tok erejűket a pápáktól, 16) nem pedig a körülök kisebb vagy nagyobb számban összegyűlt és nekik alárendelt olasz IC) püspököktől kölcsönözték. Általánosan el van fogadva, hogy a pápának nem különben, mint az egyetemes zsinatnak, vitás kérdések eldöntésénél élnie kell emberi eszközökkel, különösen a püspökök és hittudósok tanácsával, és hogy a régibb pápák tanítói hivatalukat rendszerént csak a zsinatokon gyakorolták ; ebből azonban ko- ránsem következik, hogy ezen szokás minden időben megkivántató kellékké vált s hogy a tanácskérés alakja más nem lehetne. Különben már akkor közmegegyezés tárgya volt, hogy teljes erejűket még az egyetemes zsinat határozatai is csak a pápai megegyezés folytán nyerték;17) a keleti püspökök már az efezusi zsinat után azon meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy a pápa az ott hozott határozatokat elvetheti.18) Marcián császár a Chalcedoni zsinatot csak akkor ismerte el, miután Nagy Leo egy la) Baron, a. 484. n. 26. seq. Mansi VII. 1139. 13) ep. Omnium bonorum. Mansi. XI. 286. Jaffé n. 1625. 14) Friedrichnek néhány más szintén erre »vonatkozó nyilatkozatait Scheeben (Period. Pl. Bd. II. 159—163 1.) teszi közzé. 15) Bővebben tárgyalja ezt Bennettis Privil. S. Petri P. II, t. III. p. 5. seq. 16) Hogy mit tartanak a Janisták az olasz püspökök felől, eléggé mutatja irodalmok. ”) Ferrand. Piac. (M i g n e LXVII. 925): Qua (Sede Ap.) consentiente, quidquid illa definivit Synodus (Ckalc.) accepit robur invictum. Gelas, ep. ad F.pisc, Dárdán, et tóm. de anath. l8) Ep. Helladii Tars. et>al. Episc. ad Sixt III. Constant, p. 1245 seq. (A. Z. 124. 1. 7. sz ) A katk. egyh. óa kér. állam. Dr. 11 ergenrother J — 401 — 26
