Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
390 indokolni. Mert Dolli n g e r- és Fried richnek2 *) nemcsak a korábbi hittudósok tanával, még a gallikánokét sem véve ki, 8) hanem a magok által is több ízben védelmezett 4) nyilatkozatokkal ellentétes nézetök valóban igen nevetséges. E nézet szerént az apostoli tan Kómában nem a római püspökök által, hanem az egész világról odaözönlő hivők által tartatott volna főn ! Vizsgáljuk meg röviden a sokszor említett szöveget. 5 6) A sz. püspök ®) a gnostikusok ellen az egész világon ismert hagyományt említi föl. melyet, ha az igazság előtt be nem zárnák szemeiket, minden egyházban föltalálhatnának, és hivatkozik ezen egyházakban püspökeiknek sorozatára. Minthogy azonban igen hosszas volna minden egyház püspökeinek bosz- szú sorát előszámlálnia, Irén rövidebb s mégis teljesen kielégítő módot ajál, melyből ezt hozza ki : Mi utálattal fordulunk el az eretnekektől már azért is, mert mi a dicsőült apostolok, Péter és Pál által Rómában alapított egyháznak apostoli hagyományát s általa az emberiségnek hirdetett s a püspökök szakadatlan sora által megőrzött hitet hódolattal fogadjuk. Mert ezen egyházzal a neki adott előnynél fogva 7) minden egyház összhangzani tartozik, 8) minthogy benne őriztetnek meg a föld 9) összes hivői ál2) Dőli inger Erwägungen für die Bischöfe des Concils. München. I860. 11. §. 8. 9. 1. s) De Marca de Conc. Sacerd. et Imp. L. I. c. 2. n. 60 : Commune hoc officium communionis cum ecclesia Romana.. . cognoverat ante omnes vetustissimus ille Lugdunensium antistes Irenaeus . . . Quasi diceret, eam esse vim unitatis, quae principium et originem a Petri sede trahit, ut cum eja sentiendi n e'c e ssita te m ceteris imponat. 4) Döllinger Gesch. d. christl. Kirche. I. 365. 1. sk. 5) Némely behatóbb magyarázat miatt utalnom kell itt Schneemau n S. Irenaei de Ecclesiae Romanae principatu testimonium. Frib. 1870. 4. 6) adv. haer. L. III. c. 3. n. 1. 2. 7) propter potiorem (al. potentiorem) principalitatem. Salmasius görögni adja vissza: è£a!.Teçnv itq(oreíov, Massuit vtvsqtsqov tvqwteäov, Gieseler IxavaiTéqav vrQioreiav, Armellini (de Philosophum, p. 25.) ly.rti’ctzfocti’ ctv-9-evTictv. *) Convenire görögül nyilván annyit jelentett mint avußctiveiv, ugyanezt állítja Salmas, de potest. Papae c. 5. p. 69. ed. Lugd. Batav. 1645, A fordító L. III. c, 12. n. 14. e szót av^uptoveív ,,Ap. Csel. 15. 15 evvel fordítja : conV en i re. r 9) Az egyházi nyelvszokás szereut a görög oiTtavrayov ésot navznyößr.v