Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala

377

vébeD másrészt annak elvében az isteni kinyilatkoztatásban rejlik. Azon kérdések fölött, melyeket csak emberi tndvágy kelt, s melyek üdvösségünkkel s a kinyilatkoztatással semmi összefüggésben sincsenek, s melyek pusztán csak a földi életre vonatkoznak, az egyház egyáltalán nem határoz.4)

7. A pápa tévmentessége az össz-püspöki kar tévmentessé- gén sem ejt csorbát. ’) A pápa ugyan legfőbb, de nem egyedüli és kizárólagos hordnoka az egyház tanítói hivatalának. A pápa tévmentes, de nem önmagától,2) hanem a Szentlélek segedelme folytán; ugyanazon felsőbb segedelem következtében tévmentes a pápával egyesült s az egyházkormányban vele osztakozó püspöki kar is, jóllehet a pápának ex cathedra már hozott határozata előtt meg kell hajolnia. Az egész püspöki kar- s egyháznak tett Ígéretek teljes érvénynyel bírnak ; mert valamint a pápa úgy a vele egyesült püspöki kar által is csak Krisztus tekintélye szól , a legfőbb egyházi hatalom. 3) Az ex cathedra tanító pápa személyétől oly kevéssé függ tanhatározatának tévmentessége, hogy az még a pápa benső hite tévességének lehetőségét sem zárja ki.4)

8. Mások tévútra vezetése végett minden lehető pápai rendeletet ex cathedra hithatározatnak kereszteltek, vagy pedig az utóbbira nézve még a biztos ismérvek létét is kétségbe vonták. J) A hittudósok azonban ezeket már jóval a vatikáni zsinat előtt megállapították ; *) a tulajdonképeni hithatározatokat már régen

*) Schazjer 202. 1.

*) Azt állítja a müncheni 1871. júniusi nyilatkozat is.

8) Ezen szavakat ex sese csuful elferdítették, 1) vonatkoztatták a pápa személyére és nem a definitiones ex cadhedra-ra, 2) az ellentétel ezen szavak ellenéhen: non autem ex consensu Ecclesiae (gallikán tan) félre értették. V. ö. Scheeben Period. Blätter II. k. 387. 1. sk.

5) Itt újra utasíthatok Schneemann jó lehozatalaira. Das ökum. Concil. XII. 45. 1. sk. Ugyanazt tanítja a Civiltá catt. Ser. VIII. vol. 5. p. 175.

4) Can. de loc. L. VI. c. 8 f. 214: Non enim fides interior Romani Pontificis Ecclesiae Christi nocere potest. Quapropter non est necesse ut interioris fidei conservatione Rom. Pontificibus Deus semper assistat.

') Schulte I. 29. 1. sk. stb. Előtáncosok voltak a franciák 1065 (Du Plessis t III. P. I. p. 123.

a) Petrus Ballerini deviae ratione primatus. Veronae 1766. c. 15. Kimerítően M e r k 1 e Kritik des Gutachtens. Dillingen 1869.