Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVII. A pápa tévmentes tanítói hivatala
375 lező erővel előadott tan 3 4 5 6) közt ősrégi a megkülönböztetés, hogy a tanítói határozatok tévmentessége sem személyes szentséget, sem pedig bünnélküliséget nem zár magába, sem nem tételez föl. s) Fölvetették továbbá az egyházi állam számára kiadott pápai rendeleteket is, 4) habár katholikns még nem állította, hogy a pápa, mint világi fejedelem is tévmentes, e kiváltságot minden időben s alkalommal egyedül csak pásztori s tanítói hivatalának tulajdonítván. 5) Egyes pápának a hitdolgában való hanyagságát is felhányták, noha ez épenséggel nem vág ide, mert itt csak tevőleges határozatokkal van dolgunk.b) Hasonlókép sokat nyargaltak némely pápától, mint pl. Liberius- és II. Pascaltól kicsikart aláírásokon, jóllehet a szabadság hiánya minden ex cathedra való hithatározatot lehetetlenné tesz. 7) Arra is van példa, hogy valamely pápai bullából tetszés szerént mondatokat szakítanak ki ; pl. bevezetését, indokolását, vagy egyéb részleteit, hogy így a dogmát nevetségessé tegyék,8) jóllehet csak a tulaj- donképeni határozatot kell kötelezőnek tekintenünk (L. XIY. 18. §.). 6. Abból, hogy a pápa, valamint az egyház tévmentessége mindarra kiterjed, mi a hitletétemény épentartására szükséges, semmiesetre sem következik, hogy az tényleg korlátlan ; ‘) a tév3) J o h. Sarestur. ep. 185. ad mag. Gerardum Pucell. p. 195 : Nec retardet vos, si in Ecclesia Romana videtis aliquid reprehensibile, qui meministis in Evangelio mandatum esse fidelibus, ut non imitentur opera seden - tium in cathedra Moysi, sed doctrinam eorum operibus impleant. s) Bernât III. Jenőhez, egykori tanítványához így ir : ep. 238. c. 4. p. 429 : Altiorem locum sortitus es . . . sed non tutiorem, sublimiorem, non securiorem. Terribilis prorsus, terribilis est locus iste. 4) Ily hiszemben volt az olasz báró Malvica Nándor (J Papi ed il Pa* pato. Firenze 1869. I. k. 391. 1.), ki a római határon való gabnaátszállítást illető pápai Vendeleteket a tévmeiitesség hitágazata ellen érvül használta. 6) Bouix Tract, de Papa. Paris 1839. vol. I. P. II. sect. I c.235. Agitur dumtaxat de infallibilitate in definitionibus fidei libere a Papa, non tamquam doctore privato, sed quatenus universali pastore pronunciatis. ') B o u i ï 1. c. p. 237. 2. prop. ’) Bouix 1. c. p. 238. 4. prop. Non. agitur de definitionibus, quas constaret alicui Pontfici extortas fuisse. Ezt a párizsi hittudósok is elismerték. Du. Plessis Coll. judic t. II. P. I. p. 486. 8) S c h u 1 t e I. 60 és máshelyen. *) Friedrich i. h.
