Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
347 mely a Szentlélek közreműködése mellett jö létre, valamint a tekintély, mely a határozatot hozza, Istentől ered. A pápa és zsinat tekintélye tényleg egy és ugyanaz, 5) az utóbbié csak kül- és nem belterjileg nagyobb. 6) A tévmentesség adománya a látható tejtől kihat az egyházra, az egyház azonban nem tévmentes, hacsak nincs egyesülve a pápával. Az egyháznak kőszálra (Péter) történt alapításából íz is következik, hoyy az egyetemes zsinat tévmentességét nem nyeri közvetlenül Krisztustól, hanem csak a pápának közvetítése által ; csak így van az egyháznak Péterre történt alapításával össze nem férő eset kizárva, mely szerént az egyház a pápától függetlenül bírná tévmentességét. 7) Jóllehet a zsinat tekintélye a pápától nem független, hanem csak ünnepélyesebb működési formája ugyanazon egyházi kormányhatóságnak, melynek teljhatalmával egyedül a pápa van felruházva, mindaz- által a zsinaton egybegyült püspökök a pápának nem pusztán csak tanácsadói, hanem valódi bírák is. 8) Mert 1) a pápával egyetemben képviselői az egyház apostolságának egész összességében, mely a jeruzsálemi apostoli zsinaton is birói Ítéletet hozott. 2) A zsinatok ezen birói hatalmat magoktól birják ; ezt a pápa a döntvények megerősítésénél, melyet valamennyi püspök „Definiens subscripsi“ '■') aláírásával kisár, nyilván elismeri. 3) Ha csak tanácsadók volnának a püspökök, nem volna rá ok, miért adatnék szavazási jog csakis püspököknek vagy quasi-püspöki hatalommal felruházott egyéneknek ; ez a tekintélyes hittudósokat és kánonistákat inkább megilletné, sőt ez esetben a kevesbbé tudós püspököknek a szavazási jogból való kizárása észszerű követelés volna. A menynyiben mindazáltal a pápa a határozath zatal elővitáiban a püs5) Canus de loc. theol. L. V. e. 5 f. 171: Ecclesiae vero auctoritatem eam nunc appello, quae synodorum etiam generalium ac summi Pontificis est. Haec enim est u n a res p r o r s u s, ut non differat multum inter Ecclesiae, Conciliorum Sedisque Apostolicae judicia, propterea quod connexa haec et colligata sunt, quemadmodum esse videmus humanum corpus et caput. 6) Cajetan. de comparat, auct. Pap. et Cone. c. 13 ad fi. Bellarm. de Cone. II. 19. 7) Sc hazier Die päpstliche Unfehlbarkeit aus dem Wesender Kirche bewiesen. Ereib. 1870. 91. 92. 1. V. ö. az egész tizedik fejezetet 89. kk. 1. *) S ch ä z 1 e r i. h. 103. 1. Turrecr. Sum. L. III. c. 63. 64. Canus 1. c- q. 2 f. 163. Bellarmin de Cone. L. T. c. 18. Sa 1 merőn tract. 79. (And- ri es p. 283. nota). B e n e d. XIY. de Syn. dioec. L. XIII. c. 2 n. 3. “) Ezen formuláról 1. H e f e 1 e Cone, I. 18. kk. 1.
