Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
337 neki fölötte, nem pedig csak anyagot; a joghatósági hatalmat már a fölszentelés előtt birja ; miután minden püspök ugyanazon módon szenteltetik föl, 3) ha a joghatósági hatalom a fölszentelésból folynék,4) akkor minden püspök egyenlő joghatósággal hirna. Ha a joghatósági hatalom Istentől van, ez vagy a helyhez van kötve vagy nem ; az első esetben az következnék, hogy az egyházmegyék szerénti felosztás is isteni jogon alapszik, s hogy a pápának a püspöki joghatósági hatalmat korlátolni vagy bővíteni nincs jogában; második esetben pedig az, hogy a joghatósági hatalom az egész földre kiterjed s e szerént annyi a pápa, a hány a püspök. Azt mondani, hogy a püspökök joghatósági hatalmokat Krisztustól, e hatalom gyakorlását pedig a pápától kapják, vád az üdvözítő ellen, mert hiányos hatalmat adományozott, melynek nincs foganatja. E szavak: „Legeltesd juhaimait“ vagy csak Péterhez s utódjaihoz intézvék, s ez esetben ő tekintendő a joghatósági hatalom forrásának, vagy pedig az összes püspöki karhoz, s akkor téves az állítás, mintha a jogkör meghatározása a pápának adatott volna, a mivel egyetemben romba dől az egyház egysége és ehhez mért kormányrendszere. 5) 12. Lainez azonban 3) az ellenfél ellenvetései- s bizonyítékaira is megfelel. Ez főkép arra támaszkodott: a) „Az apostolok joghatóságukat közvetlenül Krisztustól s nem Pétertől nyerték. Azonban amint a pápa Péter utódja, úgy a püspökök az apostolok utódjai, tehát joghatóságukat ők is Krisztustól kapják.“ A főtételt Lainez is megengedi, de nem a következtetést ; mert ily következtetéssel a következő okoskodás is helyén lenne: Ádám teste közvetlenül Istentől teremtetett, ennélfogva utódjainak testei is. Nem minden tekintetben s minden jogot illetőleg utódai a püspökök az s) S. Bonavent. in L. IV. Sent. d. 24. q. 3. S. Thom. Sum. 2. 2. q. 29. in L. IV. d. 24. can. Ita Dominus dist. 19. *) Ray na Id. 1. c. P all a vie. 1. c. n. 5. 6. 6) Pal la vie. 1. c, n. 15—17. Ján. (21, 15. sk.) szavaiból igy okoskodik Salmeron (And ries 1. c. p. 90. seq.) : si omnes Christi oves Petro sunt assignatae, ut ab eo tamquam Christi vicario pascerentur ac gubernarentur, efficitur ut, quicunque determinatas aliquas pascendas habeat oves, nonnisi per illum earum pascendarum curam debeat assumere. Neque enim dubium est, quin mitteret falcem in messem alienam, qui absque ejus auctoritate pasceret oves fl ei suae non creditas. A kath. egyh. és kér. állam. Dr. flergenrőtker J. 22
