Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XV. A syllabus és az ujkori állam

312

29. A syllabusnak 80. tételéből, mely miatt akkora lármát ütöttek, az épen nem következik, hogy az egyház minden modern haladást kárhoztat. *) Az igaz, hogy az egyházellenes libe- ralismust, azon rendszert, mely kiválóan Krisztus egyházának gyöngítését, mint az 1861. márc. 18. Jamdudum allocutio, honnan ezen tétel vétetik, leálcázta, romlását veszi célba, kárhoztatta. Ebben IX. Pius határozottan kárhoztatja a haladás és polgárosodás cége alatt Olaszországban űzött egyházellenes merényleteket 2) s époly határozottan kimondja, hogy a sz.-szék a valódi polgárosodásnak mindenkor ótalma és gyámola volt. Ettől megkülönbözteti azon rendszert, mely alattomban az egyház kiirtására tör, 3) s melylyel az apostoli szék soha ki nem békülhet, minthogy az apostol szavai szerént (II. Kor. 6, 14. 15.) a világosság és sötétség, Krisztus és Beliál nem férhetnek össze. Épen a valódi kér. civilizatiót, mely az egyház megrablása- és nyomorgatásától, valamint a durva anyagelviség- és communismustól irtózik, védte a syllabus . . . s csak elfogultság vagy roszakarat látja abban az emberiség fejlődésének gunyiratát.4) Az állami alkotmányról, a modern constitutionalismusról époly kevéssé van itt szó, mint az újkori találmányokról, a vasutak-, távírdákról stb. Minthogy a „Civilta cattolica“ még mindig a pápai tanok és nyilatkozatok leghelyesebb értelmezőjéül tekintetik, nem lesz fölösleges ezen lapból egy helyet idéznünk. Tételünkre nézve a következőket Írja : 5) „Nem kell azt gondolnunk, mintha a pápa a liberalismus kárhoz- tatásában egyszersmind a politikai szabadságot és a szabad kormányformát is kárhoztatta volna. Erről az encyclicában egy árva

*) Schulte I. 46. 1. Berchtold 13. 1. Hohenlohe-Schillingsfürst herceg a német birodalmi gyűlésben 1872. máj 15. (St Bér. 383. 1.) Berlini Windthörst (Ugyanott 388. 1.)

2) Mily erkölcstelenül cselekedett ezen új Olaszországi magának Cavour grófnak nyilatkozatából is kitűnik : „Ha mi azt — úgymond — mit 0 1 a szórsz á g é r de ké ben tettünk, s aj á t é rd ek ü n k b e n tettük volna, nagy gazemberek lennénk (gran balossi),“ mire Massimo d’Azeglio megjegyzi : „A kétnemű erkölcstan, egyik a nyilvános, másik a magán élet számára hatalmas ellenmondás, azonban hagyjuk az ő utján tovább haladni.“ (Diario politico- militare deli’ ammiraglio C. Persano. Torino 1871. p. 125.)

8) Huber 76. 1.

4) S c hűlte II. 68. 1.

5) Civilta cattolica Ser. VIII. vol. II. quad. 504. (1871. junius 17 Pio IX. e la società civile p. 692. 693.