Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
297 szintén nem vág jogkörébe.10 *) Több fegyelmi intézmény a hitágazattal oly szoros összefüggésben van, hogy attól el nem választható. n) Szabály szerént összeütközéseknél azon hatalom tekintendő törvényes alapon állónak, melynek célja fontosabb és jelentékenyebb a vitás ügyben, s a gyakorlatban figyelembe veendő a kötelezettség nagysága, az igenleges és nemleges törvény közötti különbség, úgyszintén a nagyobb vagy kisebb szükség s főleg a kötelmek összeütközéséről szóló erkölcsi törvények.12) Kevésbbé fontos törvények megváltoztatására, ha az állam ezt kivánja vagy sürgeti, mindig előzékenyen késznek nyilatkozott az egyház, 13) sőt tett is ily változtatást ; rá nyomasztó ügyekben az állam orvoslást könnyen találhat. így nyert vegyes jelleget sok tárgy a történelmi fejlődés folytán,14 *) a mi azelőtt nem birt azzal. Azonban ilyen esetben a világi kormány még sem intézkedhetik egyol- dalúlag, hanem az egyházi fegyelem óhajtott megváltoztatásáról az egyházat kell megkérdeznie, avval öszhangzóan intézkednie, minthogy ezt a maga terén illetékesnek és önállónak mégis csak el kell ismernie. u) Találó példa erre azon egyházi törvény, mely a szerzetesi fogadalom letételére megkivántató életkort szabja meg. A tridenti zsinat erre vonatkozó határozatai 16) némely kormánynak terhére estek ; sőt ez utóbbiak más oly rendeleteket adtak ki, 17) melyek nemcsak a kath. alattvalók személyes szabadságát korlátozák, hanem az egyház jogaira is sérelmesek voltak. IX. 10) A párizsi hittudományi kar 1590. Grimauldet Ferenc királyi ügyész ezen állítását n. 6: ,.Le second point de la religion est en la police et discipline sacerdotale, sur le quel les rois et princes chrétiens ont puissance d’icelle dresser, mettre en ordre et réformer icelle corrompue“ mint : propositio falsa, schismatica, potestatis ecclesiasticae enervativa et haeretica, et probationes ad illam sunt impertinentes — kárhoztatta (d’Argentré Collect, judiciorum t. II. P. I. Paris. 1728. p. 291. 292.1 n) Yi. Pius 1791. márc. 10. S e d priusquam brevéje. Ed. sep. p. 24. 12) Kreittmayr in Cod. civil. Maximil. P. I. c. 2 n. 13. ïS) P. o. VIL Gergely, föntebb III. 4. §. 116. 1. 3. sz. 14) Phillips KR. II. 110. §. 540. kk. 1. m) Antonelli bibornok a sardiniai ügynökhöz 1850. juh 19. (Acta Pii IX. vol. II. p. 166.) 18) Trid. Sess, XXV. c. 15. de regül, et monial. *7) Y. Ö. pl. Ausztriai udvari rendeletek 1770. okt. 17. 1802 márc. 25, ápr. 2, 1814. szept 1. (ehhez Schulte Lehrb. des KR. II. K. 173. §. IV, 464. k, 1. 10. sz.) bajor rendeletek Silbernagl-nál 98. 99.1.