Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
Pius az ellenvetett okokat figyelembe vette, és a szerzetesi fogadalomra magasabb életkort rendelt ; 1S) de egyszersmind teljes joggal kárhoztatá azon állítást is : „A (világi) kormány saját jogánál fogva megváltoztathatja az egyház által úgy a nők, mint a férfiak szerzetesi fogadalmának letételére meghatározott kort s meghatározhatja minden szerzetes rendnek, hogy senkit se bocsássanak az ö engedelme nélkül az ünnepélyes fogadalom letevésére.“ 19) Az államnak a szerzetekre való korlátozó beavatkozása azonban a keresztényellenes áramlat befolyása alatt nem ritkán az egyház körül nagy érdemű szerzetek megsemmisítésére vezetett, mint Dél-Amerikában és Olaszországban, hol azt hangoztatták, hogy : „el kell törülni azon törvényeket, melyek a szerzetes rendek állapotának védelmezésére, jogaira és kötelmeire vonatkoznak, sőt a világi hatóság segélyt nyújthat mindazoknak, kik a megkezdett szerzetes életet elhagyni és ünnepélyes fogadalmaikat megszegni akarják ; basonléképen megszüntetheti egészen a szerzetes rendeket úgy, mint a collegialis egyházakat és egyszerű javadalmakat, még ha kegyúri joghatósághoz tartoznak is, s azok javait és jövedelmeit az államhatalom kezelése s önkénye alá vetheti.“ 20) A pápa bizonyára csak az egyház jogait védelmezi, midőn a gyakorlatba vett nézetek ellen sikra száll. A szerzetes rendek, melyek Olaszországban és Dél-Amerikában oly nagy szolgálatokat tettek s a szegényeknek az önkényt felvállalt szegénység példányképei, s egyszersmind segítői és vigasztalói, az evangéliumi tanácsok s az engedelmessség, a szüzesség és szegénység megtartása miatt botránykövei lettek a keresztényellenes világnak, mely bennök magát Krisztust gyűlöli ; azért tüzeli méltatlan tagjaikat az elpártolásra, ingerli a hatalmasokat ezen szerzetek teljes elnyomására s igyekszik a szerzetek után áhítozó s ily életre hivatott hívőknek a tökéletesebb élet követésében útját állni, mi a vallási téren a legaljasabb merény a személyes sza*") Decret. S. Congr. Episc. et. Regül. 1857. márc. 19. (Archiv, f. kath. KR. I. 384. 1.ehhez Schul te 465. i. h. 1. jegyz.) Ausztria számára, azután 1862 febr. 7. breve. ,9) Syll. prop. 52. alloc. 1856. dec. 15. (Dél-Amerikáról.) Ennek elle, nében Berchtold 54. 1. 20) 1852. szept. 27. 1855. jan. 22 és jul. 26. allocutiók. Ebből Syllab. prop. 53.
