Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
280 úgyszintén az adott “királyi szónak felújítása azt bizonyítja, hogy a konkordátumot tehetsége szerént híven megőrzi, hogy továbbá a kormány közegeinek kötelessége a szerződés határozatait a lehetőség mértéke szerént foganatosítani. Ezután a kamrák sok éven át legalább hallgatagon elfogadták a magyarázatot, mely nélkül az annyira óhajtott püspöki beiktatások, általában a konkordátum végrehajtása meghiúsult s az egyházhoz hű katolikusok az alkotmányra az esküt feltétlenül le nem tették volna. A korona kétszeresen kötelezte le magát, egyrészt az apostoli széknek, másrészt a kath. állampolgároknak ; ezen kötelezettségét többszörösen elismerte és az 1852. ápr. 8. miniszteri rendeletben kifejezni is iparkodott. A magyarázat e mellett az alkotmánylevél 1Y. cikk. 1. §. és vallási rendelvény 1. §.-val is megegyező. Kechberg grófnak 1820. ápr. 30. jegyzéke semmikép sem akarta a sz.- széket a rendek részvéte nélkül hozott magyarázat érvénytelensége felől felvilágosítani, hanem csakis Consalvi bibornok által márc. 8. javasolt formulából akarta kitörülve látni ama kifejezéseket, melyek a bajor miniszterek által tagadott ellenmondást a konkordátum és vallási rendelvény között kimondák, s melyek a magyarázatot a kamrák támadásának kiteszik s így azt értékétől megfosztani látszanak. Consalvi aug. 2. ezen ellenmondást kézzelfoghatólag kimutatá s elvetette a bajor részről javasolt formulát és újat indítványozott, mely lényegében el is fogadtatott. Ha ez érvénytelen volt, akkor nem marad egyéb hátra, mint feltenni azt, hogy akkor mind a sz.-széket, mind pedig a bajor katholikusokat megcsalták. 13. Ha már az a kérdés merül fel, vájjon a konkordátum-, vagy a vallási rendelvénynek adandó-e elsőség ott, ahol egymással ellenkeznek: mi habozás nélkül a konkordátum javára nyilatkozunk. Mivel I. észszerűen és erkölcsileg nem gondolható, hogy a belföldi államtörvényként kihirdetetett és a népjogi jelleget magán hordó szerződés, mely a szerződőktől, kiknek egyike a törvényhozó, különös cikkelyek által sérthetetlennek nyilváníttatott, egy más vele egyszerre kihirdetett, rávonatkozó államtörvény által, mely betű szerént avval ellenmondásban áll, érvénytelennek nyilváníttathassék. x) De ha a vallási rendelvény szerzőjének ') Historisch-polit. Blätter VII 5. s. k. !. XXIV. k. 6. f. 450 sk. 1.
