Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége
pököknek kegyúri jogaikat, mi ellen sok túlzott és jogtalan panasz tétetett. Tagadhatlan, hogy a konstanci zsinat idejében, sőt ott is el lön ismerve, mily figyelemmel voltak a pápák az egyházi méltóságok betöltésénél mindig a tudósokra. ') Ha napjainkban sok a panasz, hogy a tudomány emberei, főkép Németországban nem juthatnak püspöki székre, bizonyára nem a sz.- széket éri a vád, melynek ott nincs hatalma püspökségeket szabadon adományozni, hanem csak a kinevezetteket vagy megválasztottakat megerősíteni, ha az élet-mód s igaz hit tekintetéből akadály nem merül föl ; hiszen bizonyos németországi túl varnak egy ideig elve volt semminemű képzett hittudóst vagy kánonistát püspökké nem nevezni, s másutt is nem egyszer a választójegyzékből épen a tudósokat törülték ki. Bizonyos tekintetben ugyan hasznosak voltak ezen engedmények, a mennyiben erősítették a kormányok hatalmát, az egyház s állam közti egyetértést könnyítették, másrészről azonban époly hátrányosak voltak; az egyház az új konkordátumok által, eltekintve a püspökségek és káptalanok javadalmazásától, mi az 1803. óta vilá- giasított egyházi birtokokhoz képest csak sovány kárpótlás volt, bizonyára többet vesztett, mint nyert. Leginkább érezhető volt a világi fejedelmeknek nagy előjoga a püspökök kinevezésénél, valamint a világi veto azok megválasztatásánál. 33. Sokan azt is állították, hogy a konkordátumok a Kómában dívó elmélet szerént nem valódi kétoldalú szerződések, hanem pápai engedmények, kiváltságok, melyek érvényének tartama az ő belátásától függ. 1) Erre különféle a válasz : 1) mit tanít a konkordátumokra nézve ezen vagy azon római kánouista nem döntő, hanem mit tanítanak a pápák, ez az irányadó. Ezek pedig nemcsak szerződésszerű egyezményeket kötnek, még pedig a teljes kölcsönösség kikötése mellett az utódokra nézve is kötelező ere- jüeket, s nemcsak kinyilvánítják, hogy ők azokat megsérteni, vagy mellőzni nem fogják, 2) hanem még a legcsekélyebb sérelmet — 251 — ') H e f e 1 e Cone. VII. 123. 234. 317. 1. ’) Cam. Tarquini Instit. jur. cedes, pubi. Romae 1862. a) Bouix de princip. jur. can. P. I. sect. 111. c. 1. §. 3. ex Bineri Apparatu jurisprud. canon. P. VI. c. 3. a. 8. g. 6.
