Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége

252

is az egyezmény egyenes megszegésének tekintik. 3) 2) Azon

kánonistákkal, 4) kik ezen elvet vallják többen, a kúria előtt tekintélyes egyének, mint pl. Eiganti, az iroda szabályainak magyarázója, B. János s mások ellentétes álláspontot foglalnak el.5) 3) Még azok sem, kik a konkordátumokban csak kiváltságokat látnak, állítják, hogy azok tartama a pápa tetszésétől függ ; hanem azokat inkább az egyoldalúlag eltörülhető privilegia ex causa onerosa- hoz számítják. 6) Ez áll leginkább a XIX. század konkordátumaira nézve , melyekben a püspökök s káptalanok javadalmazása, egyházi intézetek felállítása állapíttatik meg. 4) E kiváltsági elméletet a legderekabb német kánonisták is pártolták a nélkül, hogy ellene a legcsekélyebb panasz is hallatszott, vagy a német nemzet konkordátumai ezért valami csorbát szenvedtek volna. így Schmalzgrueber tanítja 7) : jóllehet a pápa ezt semmiesetre sem teszi, mégis, ha alapos okok követelnék, teljhatalmánál fogva volna joga a német nemzettel kötött konkordátumok ellen cselekedni, minthogy a javadalmak feletti intézkedési jogát egészen fel nem adhatja, másrészt pedig mivel az alattvalókkal kötött egyezmények is mindig ily föltétel mellett köttetnek: hacsak fontos és rendkívüli okok közbejötté mást nem kíván, vagy az egyház közös java hátrányt nem szenved ; végtére ha a konkordátumok birnak is némi szerződésszerű erővel (aliquam vim pacti), mégis jobbára pápai kiváltságok, a mit Nikolarts bizonyít, 8) s ami abból is következik, mivel vallási ügy tulajdonképi szerződés tárgya nem lehet, s az ilyféle szerződéseknél

3) IX. Pius Allocutio 1850. nov. 1. és 1855. jan. 22. Sardinia fölött (Acta Pii IX. vol. I. p. 254. vol. II. p. 5) I860, dec. 17. Baden fölött Cf. Syllab. prop. 43.

4) Reiffenstuel inL. III. Decret, tit. 5. §. 17—19. különösen n. 534. seq. E nge 1 Coll. jur. can. L. III. tit. 5 n. 54. Schlör Diss. ad Conc.

Germ, in Thes. jur. eccl. I. p. 319. seq.

6) Rigant Com. in Regül Cancell, apóst, in Reg. IX. P. I. §. 3 n. 165. t. II. p. 68. Pirr hing in Jus canon. L. III. tit. 5. n. 366. Mutt a de Caus. Consistor, sect. 18. n. 22.

6) Pig nate 11 i t. IX. Cons. 58 p. 109. n. 3.

7) Jus canon. L. III. t. I. tit. 5 §. 6 n. 271 seq. p. 206. seq. Ingolst. 1726. 4.

a) L. Nicolarts Praxis beneficiaria ex Concordatis Germaniae, tit. HI. dub. 3. §. 6.